Országgyűlési beszámoló a Duna Régió Stratégia első két évéről
Létrehozta Brodorits Zoltán
Létrehozva: 2013.04.15.
Az Európai Unió és a nemzeti politikák közötti szintként működik a Duna Régió Stratégia, amelynek megvalósításában az egyik fontos feladat a régió fejlesztését szolgáló források koordinálása – mondta Medgyesy Balázs kormánybiztos, a parlament európai ügyek bizottsága ülésén hétfőn Budapesten.
Az ülésnek az adott aktualitást, hogy az Európai Bizottság múlt hétfőn tette közzé a Duna Régiós Stratégia első két évéről szóló jelentést. Nyolc uniós ország, illetve azok tartományai, továbbá hat nem uniós ország valósítja meg a Duna-stratégiát, amely a magyar EU elnökség alatt, a kormány erős támogatásával jött létre – tette hozzá a kormánybiztos. A stratégia a következő, 2014-2020 közötti uniós költségvetési szakaszban is számíthat az EU támogatására, az elfogadott projektek részesülhetnek a strukturális és beruházási alapból, de a kutatás-fejlesztések, és a kkv-k versenyképességét szolgáló támogatási forrásokra is számíthatnak.
Magyarország, az általa koordinált területeken – például a biztonság és az emberi erőforrások terén – bevonja a munkába a gazdasági kamarák mellett az egyetemeket és a vállalkozásokat is. Az EU eddig 250 projektet hagyott jóvá, ezek azzal az előnnyel is jártak, hogy a nem uniós országok beépülnek az érintett uniós intézményekbe.
Medgyesy Balázs, elsősorban a hajózással, az árvízvédelemmel és az energiatermeléssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva, kiemelte: európai elv, hogy a hajókat kell a Dunához alakítani, és nem fordítva. A magyar kormány nem tervez vízlépcsőt a folyó magyar szakaszán, annak ellenére, hogy mind az ország felett, mind pedig alatta lépcsőzött a folyó. A probléma az, hogy a vízlépcsők miatt megszűnt a hordalék utánpótlás, ami a magyar szakasz medrének a mélyülésével jár, az pedig az ivóvíz bázisokat is fenyegeti.
