A TRANSLEADER projekt a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) megbízásából, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) LEADER Szakosztályának támogatásával valósult meg. A projekt négy országra vonatkozó országtanulmányok és egy összehasonlító tanulmány keretében nemzetközi kitekintést nyújt a LEADER végrehajtásának teljes folyamatáról, majd a nemzetközi tapasztalatokra és a LEADER hazai megvalósításának tanulságaira építve javaslatokat fogalmaz meg a 2014-2020-as programozási időszak LEADER/CLLD-jére (Community Led Local Development).
A projekt átfogó célja a felkészülés segítése a különböző területi szinteken részt vevő közreműködők szakmai tudásának gyarapításával, a témában elérhető ismeretanyagok bővítése és a közös tanulás fórumainak megteremtése által.
A vizsgálatba bevont országok kiválasztásánál fő szempont volt a LEADER megközelítés megvalósításának minél sokszínűbb, több évtizedes gyakorlata. A végső választás az Európai Unióban kiemelkedő mintaként szolgáló finn és ír gyakorlatokra esett. A két „legjobb” mellett Ausztria és a múltjában, bürokráciájában hazánkhoz legközelebb álló Spanyolország került a vizsgálandó gyakorlatok közé. A projekt megvalósításában Magócs Krisztina, a VÁTI Nonprofit Kft. vezető tervezője, dr. Nemes Gusztáv, az MTA kutató-oktatója, Szabados Zsuzsanna, az Éltető Balaton Felvidékért, valamint Hutvágnerné Kasper Judit, a Bakonyért helyi akciócsoportok munkaszervezet vezetői vettek részt.
A projekt indításaként 2012 májusában szélesebb körben (Vidékfejlesztési Minisztérium – VM, NAKVI, ÚMVP Vidékfejlesztési Albizottság – VABI, Helyi Akciócsoportok – HACS) pontosításra kerültek az elvárt eredmények, az egyes országok vizsgálatának, a készülő tanulmányoknak a tartalmi elemei. Minden országtanulmány egységes szerkezetben mutatja be az érintett tagállam történetét, gazdasági, társadalmi jellemzőit, nemzeti vidékfejlesztési programjának alakulását, a LEADER programban való eddigi részvételét, a HACS-ok (partnerségek) kialakulását, működését, feladatait. Áttekintik a szervezeti kereteket, ismertetik a finanszírozás rendszerét, valamint részletezik a projektgenerálástól a fenntartási időszakig tartó teljes döntéshozatali, végrehajtási és monitoring folyamatot. A tanulmányok kiemelt figyelmet fordítanak a többszintű kormányzás, autonómia, valamint az együttműködések kérdésköreire. A szakértők az együttműködések tanulmányozásakor a térségen belüli hálózatok, valamint a térségek közt és nemzetközi szinten kialakuló együttműködések természetét, működését, fontosságát elemezték a vidék fejlődése szempontjából. Természetesen nem maradhatott el a nemzeti vidéki hálózatok, érdekvédelmi szereplők és egy-egy mintaprojekt bemutatása sem.
A kutatás tapasztalatai szerint a LEADER más és más arcot mutat mind a négy vizsgált országban, a Program sikeres megvalósításának mégis van néhány alapvető, általános érvényűnek látszó feltétele:
1. Működő többszintű kormányzás
A LEADER megvalósításában részt vevő intézmények kapcsolatát minden szinten és minden irányban (a HACS-októl az Irányító Hatóságig) többnyire bizalom, valódi partnerség és együttműködő légkör jellemzi. Ez igaz a fejlett, demokratikus hagyományokkal rendelkező Finnországra és a Magyarországhoz nagyon hasonló politikai, intézményi kultúrával rendelkező Andalúziára egyaránt. Ez a LEADER megvalósításának egyik fő sarokköve.
2. Stabilitás
A vidékfejlesztést, és ezen belül a LEADER-t, megalapozott, hosszú távú stratégiai megfontolások alapján formálják. Pártpolitikai és gazdasági lobbi-érdekek egyik területi szinten sem kapnak jelentős teret, a működést és a stratégiákat nem írják felül ad hoc döntések.
Ugyanakkor az intézmények elegendő erőforrást kapnak feladataik elvégzéséhez. Ez a körülményekhez képest egyszerű, átlátható, kiszámítható, stabil rendszert, intézményi, jogi környezetet eredményez. A vonatkozó jogszabályok, a megígért források mennyisége egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben változnak (pl. a félidős értékelés után). Odafigyelnek a HACS-oknál és a felsőbb szinteken dolgozó emberekre, illetve az általuk képviselt humán- és kapcsolati tőke megőrzésére. Az EU-s programozási ciklusok 7 évesek, de a HACS munkaszervezeteknek és a felsőbb szinteken dolgozóknak is gyakran 15-20 éves LEADER tapasztalata van, ami pótolhatatlan érték a rendszerben.
3. Intézményesült tanulás, fejlődés
Minden országban rengeteg probléma merült és merül fel a LEADER megvalósításával kapcsolatban. Bár az eredmények hatékony értékelésének módszertana még hiányzik, mindenhol kialakultak azok a ”LEADER-szerű”, többé-kevésbé intézményes formák, melyek lehetőséget adnak a tapasztalatok és a program különböző szintjein lévő tudás összegyűjtésére (munkacsoportok, fórumok, véleményezési struktúrák stb.). A rendszernek mindenütt sajátja a minél szélesebb nyilvánosság. A készülő terveket, stratégiai dokumentumokat már az előkészítés fázisában elérhetővé teszik bárki számára, a hozzászólásokat tudatosan gyűjtik és felhasználják. Így a tudás nem vész el, a problémák megoldását nem kell mindig nulláról kezdeni, és a vidékfejlesztés szereplői úgy érezhetik, hogy részt vettek a lényeges döntésekben. A rendszer javítása az összes szereplő közös érdeke.
A projekt része a megszerzett tudás megosztása és a közös tanulás fórumainak gyarapítása. Ennek érdekében 2012 novemberében két helyszínen előadások és irányított beszélgetések formájában történt meg a nemzetközi tapasztalatok megosztása, a LEADER-ben, illetve a közösség által irányított helyi fejlesztésekben várhatóan érintett hazai szervezetek és szereplők tapasztalatainak, ismereteinek és véleményének feltárása és rendszerezése. 2013. január végére elkészült a LEADER 2014-20-as hazai megvalósítására vonatkozó javaslat.
A projekt eredményeit, tanulmányait rendszerezett formában a
http://www.transleader.webnode.hu oldalon olvashatók. Itt megtalálhatók az Ausztria, Finnország, Írország és Spanyolország LEADER megvalósítási gyakorlatát leíró
országtanulmányok, az ezek lényegi mondanivalóját szintetizáló
összehasonlító tanulmány, illetve a nemzetközi tapasztalatokra és a hazai gyakorlat tanulságaira építő, a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó
hazai modell javaslat egyaránt.
Összeállította:
Magócs Krisztina
Vidékfejlesztési szakértő
VÁTI Nonprofit Kft. – Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság
