903 település tartozik a szabad vállalkozási zónákhoz

Czomba Sándor közlése szerint a zónák döntő többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, de érintettek még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves, Tolna, Baranya, Békés és Csongrád megye egyes részei is. Az ide betelepülő vállalkozások fejlesztési támogatásokat, különböző adókedvezményeket és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban (NFA) meghirdetett munkahelyteremtő pályázatokhoz kapcsolódó pluszforrásokat vehetnek igénybe – tette hozzá.

 

A szabad vállalkozási zónákba betelepülő vállalkozásoknak egyszerűsödik a betelepüléssel kapcsolatos bürokratikus eljárás és csökkennek az ezzel járó adminisztrációs terhek – hangsúlyozta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Mint elmondta, az újonnan betelepülő cégek a fejlesztési támogatást, illetve adókedvezményt 100 millió forint beruházási értékhatár felett vehetik igénybe, a szociális hozzájárulási adókedvezmény keretében munkahelyenként pedig három évig részesülnek kedvezményben: ez az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű kedvezményt jelent.

 

Egy munkavállaló esetében – három évre vetítve – 850-860 ezer forintnyi támogatást kaphatnak a vállalkozások – jelezte Czomba Sándor. A munkahelyteremtő pályázatok kapcsán az államtitkár leszögezte: a vállalkozás, amely új dolgozókat alkalmazna és nyer a kiírt pályázaton, munkavállalóként maximum 2,6 millió forint támogatást tud felvenni, amit eszközbeszerzésre fordíthat. Ha ez a beruházás a zónában valósul meg, akkor ezért plusz 400 ezer forint jár, így ezekben a térségekben vállalkozásonként 3 millió forint a megkapható legnagyobb támogatási összeg. A kedvezményeket február 1-jétől már igénybe lehet venni – fűzte hozzá.

 

Czomba Sándor közlése szerint a szabad vállalkozási zónák kialakítása az első lépése annak a fejlesztéspolitikai elképzelésnek, amely a hátrányos és a jó helyzetben lévő régiók közötti különbségeket igyekszik csökkenteni.

 

 

forrás: MTI