Integrált Energiahatékonysági Intézkedések – Az INTERREG IVC IMEA projektje

 

 

Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja által finanszírozott régiók közötti együttműködési program, az INTERREG IVC, segíti az európai régiók együttműködését a tapasztalatcserében és a jó gyakorlatok megosztásában az innováció, a tudásgazdaság, a környezetvédelem és kockázat-megelőzés terén. A projekt költségvetése 302 millió euró, de ami ennél is többet jelent, az a rendelkezésre álló ismeretek és megoldási lehetőségek a regionális döntéshozók segítése érdekében.

 

 

 

 

 

 

Miről szól az IMEA Projekt?

 

A 2012-2014-es időszakban futó IMEA projekt keretében Hollandiából, Romániából, Portugáliából, Magyarországról és Dániából egy 10 partnerből álló csapat fogott össze. A projekt fő célkitűzése támogatni a helyi és regionális hatóságok proaktív szerepvállalását az épített környezet energiahatékonyságának javítását célzó törekvéseikben. Az energiahatékonysági intézkedések gyakorlati megvalósítása a legfontosabb európai kihívások közé tartozik a fenntartható közösségek kialakításának érdekében, különösen Kelet-Európában és a leromló városias térségekben, ahol a lakásállomány jelentős része különösen alacsony energiahatékonysággal rendelkezik. Az IMEA partnerek célja és feladata az általuk kidolgozott stratégiai tervek és irányelvek hatásainak fokozása az energiahatékonyság nemzeti keretek között történő támogatása céljából, továbbá jó példák terjesztése a közigazgatási intézmények számára a projekt honlapján keresztül.

 

 

IMEA Partnerek

 

Az IMEA partnerek a döntéshozatal különböző területeiről, szintjeiről érkeztek. A regionális, helyi vagy országos közintézményektől a kutatóintézetekig, valamennyi szervezet közös célja egy olyan együttműködési környezet kialakítása, amely hozzájárul a partnerek közötti szinergiák erősítéséhez.

 

 

Mit jelent a Szakmai Közösség?

 

A szakmai közösséget mint szóösszetételt az IMEA partnerek általános kifejezésként használják azokra a projekt-találkozókra, melyeken a partnerek megosztják egymással az energiahatékonysággal kapcsolatos tapasztalataikat és jó példáikat. Az IMEA partnerek számos műhelyvitát szerveznek (ezek a szakmai közösségek), amelyek elősegítik a tapasztalatcserét és a közös tanulást.

 

Tudatosság – Az energiafogyasztás és az energiatakarékosság elvont fogalom a legtöbb állampolgár és szervezet számára. Gyakran nincs tudomásunk azokról az előnyökről, amelyeket az energiahatékonysági intézkedések nyújthatnak. A projekt részeként a résztvevők megosztják egymással jó példáikat a tudatosság fokozása érdekében (leküzdve ezzel az ismeretbeli hiányosságokat).

 

Üzleti modellek – Az energiahatékonyság javítása érdekében az állami hatóságoknak proaktívan, iránymutatóként kell fellépniük. Az ő feladatuk az érintettek összekapcsolása és az üzleti lehetőségek megteremtése, fejlesztése, melyek mind a beruházásokat, mind a kockázatokat megosztják az érintettek között az energiaár-ingadozások figyelembe vételével. Különösen vonzó lehet továbbá ezen információk ismerete az értéklánc valamennyi szereplője számára. A partnerek megosztják tudásukat egymás közt azokról a működőképes üzleti és kormányzási modellekről, melyek mintegy továbbgyűrűzve elősegítik a további gazdasági fejlődést (leküzdve a gazdasági akadályokat).

 

Kormányzási stratégiák – Az energiahatékonyságról rendelkezésre álló ismeretek bőségesek, viszont gyakorlati alkalmazásuk nehézkes. Az energiahatékonysággal kapcsolatos irányelvi keretek és támogatási programok rendelkezésre állnak európai és nemzeti szinteken egyaránt, de az irányelvek végrehajtása csak ritkán valósul meg. A végrehajtás javítása érdekében a partnereknek arra kell fókuszálniuk, hogy hidat képezzenek a szabályozás és a végrehajtás között. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, az IMEA partnerek úgynevezett „change case”-eket (átalakítási esettanulmányokat) dolgoznak ki, melyek helyi kísérleti műhelyként szolgálnak a stratégiák kialakításához, ötvözve a kiindulási problémaelemzést az intézményi átalakítási stratégiákkal, melyekkel maximalizálhatják a kitűzött célok megvalósítását (leküzdve a megvalósításkor felmerülő akadályokat).

Fókuszban: Energiahatékonysági átalakítási stratégiák (change case-ek)
A piaci és civil szféra érintettjeivel összefogva az állami hatóságoknak Európa-szerte fel kell lépniük a klímaváltozás negatív hatásai ellen, továbbá proaktívan elő kell segíteniük az energiatakarékos és éghajlat-semleges társadalom kialakítását. Az IMEA partnerek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az érintettek által közösen kialakított, proaktív városi kormányzási gyakorlatok iránt fellépő igényekre. Az átalakítási esettanulmányok teszik ezt az absztrakt kihívást kézzelfoghatóvá, valamint tesztelik a különböző lépések hatékonyságát. Ezen túlmenően valamennyi partner létrehoz egy nemzetközi csapatot, akik az ún. „kritikus társak” lesznek (a partnerség országaiból), feladatuk lesz a partner ellátása tanácsokkal az intézményi, stratégiai és gyakorlati intézkedéseket illetően.
 

 

Koppenhágai Találkozó – 2012. június 6-8.

 

Az IMEA partnerek első szakmai közösségi találkozója 2012. június elején került megrendezésre, melyet Koppenhága Önkormányzatának Várostervezési Osztálya és a Dán Építésügyi Kutatóintézet szervezett, valamint a Platform31 (régi nevén Nicis Institute) mint vezető partner elnökölt. A Várostervezési Osztály igazgatója, Simon Kjær Hansen köszöntötte a jelenlévőket és bemutatta a városvezetés energiahatékonysággal kapcsolatos álláspontját, melynél kiemelte az IMEA-kezdeményezés jelentőségét az ügyet érintően. A város számára kiemelkedő fontosságú a klíma- és energiaügyi célok teljesítése, melyek közül is az egyik legjelentősebb harcot a már meglévő épületállomány energetikai átalakításáért vívják. Koppenhága célja, hogy elsőként váljon szén-semleges öko-metropolisszá 2025-ig.

Egy további fontos célkitűzés, hogy építési és energetikai átalakítási projekteken keresztül 10%-kal csökkentsék a teljes CO2 kibocsátást 2015-ig, mely nagyjából 50.000 tonna szén-dioxiddal egyenértékű. A dán átalakítási esettanulmány fókuszában az áll, hogy a Várostervezési Osztály Városfelújítási Részlege hogyan tudná újragondolni és mobilizálni a forrásait és tevékenységeit az energiahatékonyság növelésére a városfelújítási programban. A dán projekt közvetlenül hatással lesz a következő Koppenhágai Fenntartható Városfelújítási Stratégiára (2013-17). Hansen úr külön kiemelte, hogy az IMEA-célkitűzések integrált stratégiái támogatják a Koppenhágában folyamatban lévő törekvéseket a magánkereskedelmi és nem kereskedelmi partnerek aktivizálására, így ők népszerűsíthetik az épületeket érintő energia-hatékony stratégiákat. A Várostervezési Osztály együttműködik továbbá más részlegekkel is a területalapú beavatkozások irányításában annak érdekében, hogy javítsák az életszínvonalat és a lakókörülményeket a kevésbé fejlett városrészekben. Hansen úr zárószóként megkérte a partnereket, legyenek nyitottak a lehetséges együttműködésre és tapasztalatcserére az elkövetkező projektperiódusban is.
 

 

De hogyan történik ez a gyakorlatban?

 

Három helyszínlátogatás Koppenhágában

 

Birkegade 4-6.

[1] [2]Az első helyszín a Peter Schmidt által bemutatott lakásszövetség, a „Birkegade 4-6”, mely egy együttműködésen alapuló felújítási projektet szemléltetett az IMEA-csoport számára. A projekt keretében megvalósul egy 490 négyzetméternyi tetőtéri kert, további három felsőemeleti lakás, homlokzati felújítás, beleértve az ablakok cseréjét és a szellőztető- és fűtőrendszer korszerűsítését, valamint a francia-erkélyek rendbetételét. A projekt számos egyéb tényező miatt is érdekes lehet: először is a lakók számára a tetőtéri kertek jelentős értéket képviselnek, hiszen közösségi helyet biztosítanak a hétvégi grillezéshez, pihenéshez stb., valamint egyedülálló kilátást nyújtanak Koppenhága háztetőire és tornyaira. Másodsorban a zöld tető javítja a lakások klímáját télen és nyáron egyaránt, helyi vízelvezető-kapacitást jelent, valamint szigetelő rétegként is funkcionál. Harmadsorban pedig előnyként említhető, hogy a projekt lakossági kezdeményezésként indult és a lakosok aktív részvételével zajlott mindvégig. A finanszírozást nagyrészt a három újonnan kialakított tetőtéri lakás eladásából fedezték, a maradékot a közös költség kismértékű emeléséből állták.
www.birkegade.dk [3]

 

Søpassagen

[4] [5]A második helyszín szintén egy lakás-szövetség volt, a “Søpassagen”, a bemutatót pedig David Mickey Jensen tartotta az IMEA-csoport számára. Ez a szövetség napelem-paneleket telepített a tetőre, a földfelszín alá pedig egy esővízgyűjtőt és egy vízelvezető-rendszert építettek ki. A napelemek fekete színűek, egy szintén fekete színű tetőn, így nem ütnek el túlságosan a környezettől, tehát a városvezetés jóváhagyta. Jelenleg is folyik ugyanis a vita Koppenhága vörös cserepes tetejű házairól (a város alapvetően próbál minél több napelem-telepítést támogatni). Továbbá a város a søpassagenihez hasonló vízelvezető-rendszerek kiépítését is támogatja, az árvíz-megelőzési kezdeményezésük részeként. Ez a rendszer újrahasználja a csapadékvizet a mosógépek számára, a szolgáltatás pedig minden lakos részére elérhető, aki részt vesz az együttműködésben.

www.sopassagen.ning.com [6]

 

Ryesgade 30
[7] [8]A harmadik projekt a Ryesgade 30, melyet Leif Rønby Pedersen prezentált, és amelyet a Dán Klíma-, Energia- és Építésügyi Minisztérium alatt működő Dán Energiaügynökség támogat. A projekt azért fontos, mert élenjárója annak a törekvésnek, hogy olyan kompakt belső szigetelési termékeket állítsanak elő, melyek nem okoznak káros nedvesedési és penészedési problémákat. A Koppenhágában történő (viszonylag kisszámú) energia-szempontú felújításoknál a szigetelést tipikusan az épületek belső oldalán végzik el, amennyiben ez építészetileg elfogadható (a homlokzati oldal szigetelése is megtörténhet abban az esetben, ha ez javítja az épület megjelenését). A Ryesgade projekt esetében az épületek homlokzatát meg kellett hagyni eredeti állapotában, így a külső szigetelés lehetősége fel sem merült. Az épület tulajdonosa együttműködik egy dán szigetelőgyártóval és egy kutatóintézettel, akik átfogó tesztek elvégzésével garantálják, hogy az új szigetelőanyagok és azok felhasználási módja megfelel a kívánalmaknak. A Ryesgade projekt az „intelligens ablakok” tervezésére is jó példa, ez azt jelenti, hogy az ablaküveg két oldalának jellemzői különböznek a fényviszonyoknak és a szigetelési követelményeknek megfelelően. A projekt keretein belül egy új hőcserélő rendszert is felszereltek, az épület általános energiahatékonyságának növelésére. A dán értékelő jelentés megtekinthető az alábbi linken:

http://energiplus.net/Dokumenter/Erfaringer_fra_proevelejlighed_Ryesgade_30C_1tv_juli_2011.pdf [9]

 

 

Asseni Találkozó – 2012. november 28-29.

 

[10] [11]Az IMEA program második rendezvényének a hollandiai Assen szolgált helyszínül. A Szakmai Közösség 2012. november 28-29-én egy ambiciózus célokkal teli programot indított el az európai és nemzeti energiahatékonysági célok megvalósítása érdekében. A célok közül a legfontosabb, hogy 2020-ig az épületállomány energiafogyasztását 35%-kal szeretnék csökkenteni. A célkitűzés megvalósítása érdekében tervezett lépések – többek között – a lakosság energiatudatosságának növelése, továbbá a finanszírozás problémájának megoldása. A helyi szereplők arra a kérdésre is próbálnak választ találni, hogy miként lehet magántőkéből olyan strukturális beruházási alapokat létrehozni, amelyek vonzó megoldást jelenthetnek a lakástulajdonosok számára. Ennek érdekében fontos a már megvalósult eredmények bemutatása, a lehetséges költségek és hasznok ismertetése.

 

Assen városvezetése a tartományi kormánnyal együttműködve létrehozott egy 1,5 millió eurós alapot, amiből az épületállomány fenntarthatóvá alakításához kapcsolódó különböző költségeket igyekeznek fizetni. A fő program megvalósítására a jelenlegi szakaszban felkutatják a legjobb gyakorlati projekteket és társulásokat az épületállomány – energiahatékonyság szempontjából esedékes – fejlesztéséhez, csakúgy, mint ahogy részét képezi a munkának a megújuló energiaforrás-alkalmazás lehetőségeinek megvizsgálása is. A program első szakasza 2011-ben indult (és 2012 végéig tartott). 2013-tól a megvalósítás a második szakaszba lépett, ahol a fő cél az, hogy a meglévő épületállomány minimum fele elérje legalább a „C” energetikai besorolást. Az első szakasz tanulságai bíztatóak. A helyi vállalkozások kiemelt figyelemmel kísérik az eddigi eredményeket. Gondot egyedül a finanszírozás jelenthet. Kb. 50 millió euró szükséges a lakásállomány felének (10 ezer lakás) minimum „C” energiaosztályt elérő felújításához. Az önkormányzat egyedül nem képes ekkora összeg előteremtésére. A feladat most az önkormányzat számára az, hogy kidolgozza a finanszírozási mechanizmus módszertanát, amelyben a lakástulajdonos számára is vonzóvá tehetőek ezek az energetikai beruházások. Mivel az önkormányzat forrásai nem elegendőek ekkora beruházáshoz, megpróbálnak olyan magánforrásokat bevonni, amelyek valamennyi lakástulajdonos számára elérhetővé teszik a beruházásokat (a felmerülő jogszabályi akadályok ellenére is).
 

 

Hazai esemény az IMEA kapcsán

 

2012. december 18-án az IMEA projekthez kapcsolódóan megrendezésre került Budapesten egy szakmai műhelyvita, amelynek fő célja az IMEA projekt megismertetése, továbbá a partner országok „change case”-einek bemutatása volt a résztvevőknek. Számos magyar szereplő mutatta be kapcsolódó projektjét, azok tapasztalatait és az abban rejlő lehetőségeket. A szakmai közösségekben szerzett ismeretek beépülnek az ország végrehajtási tervébe mint stratégiai jó példák, beleértve a konkrét projekt-javaslatokat, amelyek valamennyi partner-régió kapcsolódó támogatási programjában felhasználhatók. A városi partnerek pedig szorosan együttműködnek az EUKN program Nemzeti Fókuszpontjával: ők olyan minisztériumok és tudásközpontok, akik fő tevékenységként támogatják a helyi és regionális hatóságokat és közreműködnek a projekteredmények terjesztésében. Mindez együttesen jelentős területi hatást biztosít.

[12]Az IMEA projekt magyar partnerei a VÁTI Nonprofit Kft. Budapestről (Nemzeti Fókuszpont), a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., valamint a Széphő Zrt. (a város távhő-szolgáltatója) Székesfehérvárról. A magyar „change case” legfőbb célja a 2020-ig tett vállalás teljesítésének elősegítése, miszerint a megújuló energiaforrások részesedését 14,65%-ra kell növelni. Ehhez kapcsolódik Székesfehérvár városának energiastratégiája – 2012 decemberében fogadták el –, amelynek részletes bemutatására került sor a rendezvényen. Az energiastratégia általános célja összhangban van Magyarország uniós vállalásával. Az elhangzott előadásból megismerhették a jelenlévők a dokumentum szükségességének indokait, a benne foglalt fejlesztési célokat, illetve a legitimáció folyamatát egyaránt. Az előadó kitért a stratégia megvalósításának gyakorlati lépéseire, így a saját zöldhulladék felhasználására, napkollektor telepítésére, biomassza bevonására a távhőtermelésbe, valamint az alacsony hőmérsékletű primer rendszer kialakításának szükségességére. Részt vett a megbeszélésen többek között az Energiaklub és a Főgáz Zrt. szakértője, Hódmezővásárhely önkormányzatának képviselője a GovernEE projekt kapcsán, valamint további szakértők. Részletes programbeszámoló és az előadások anyagai ide kattintva [13] olvashatók.

További, a városi energiahatékonyság tématerületre koncentráló információk az alábbi linken [14] érhetőek el.