A jelentés megállapításai szerint az alap felhasználása jóval a tervezett alatt, átlagosan a teljes időszakra tervezett összeg 20 százaléka körül maradt, jelentős eltérésekkel a tagállamok között. A különféle intézkedések esetében is vegyes volt a kép (a teljes tervezett kiadás 5-40 százalékát költötték el), de általánosságban csak kevés esetben volt problémamentes – minél egyszerűbbek voltak a technikai követelmények és minél nagyobb mértékű a folytonosság, annál jobban szerepeltek a támogatási formák (pl. Leghátrányosabb Helyzetű Területek, Natura 2000).
Bár a félidei értékelések elkészítéséig a programok kezdetétől csak rövid idő telt el, ami nehézzé tette a hatások mérését, a jelentések kétharmada már pozitív eredményekről számolt be a növekedés és a foglalkoztatási terén.
A félidei értékelések a nemzeti vidéki hálózatok szerepével is foglalkoztak, amelyek hozzájárultak a jó gyakorlatok, tapasztalatok cseréjéhez és elterjesztéséhez, a szereplők teljesítményének javulásához, felhívták a figyelmet a nemzeti vidéki programokra, valamint javították és támogatták az együttműködést, illetve a hálózatosodást.
Összegzésképp több jelentés is megállapította, hogy csúszások voltak a vidékfejlesztési programok megvalósításában, felülvizsgálatokra lenne szükség (különösen a forráslekötések terén), a kifizetési rendszereket pedig hatékonyabbá kell tenni. A tengelyekkel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy egyrészt a legtöbb probléma a LEADER-rel volt, másrészt pedig bizonyos tagállamok megszüntetnék ezt a fajta felosztást.
A teljes értékelés, valamint rövidített változatai az Európai Bizottság honlapján, ide kattintva angol nyelven elérhetőek.
(Európai Bizottság)
forrás:
www.mnvh.eu