Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a világörökségi helyszínek ugyan Magyarország területén találhatók, mégis az egész emberiség a tulajdonosuk. Kitért arra is, hogy az első magyarországi helyszínekként 1987-ben a budapesti Duna-partok, a budai vár, valamint Hollókő-Ófalu és környezete került világörökségi védelem alá.
„A kulturális örökség olyan nyersanyag, amit minél többször használunk, annál több lesz belőle” – fogalmazott Cselovszki Zoltán a FGYNÖSZK elnöke, aki szerint a kulturális örökségünk növeli Magyarország túlélési esélyeit. Kiemelte, hogy Magyarország eddig főként a hatósági védelemben jeleskedett, de a kulturális örökség kezelésében, aktív használatában nem. A világörökségi védettség épp ez utóbbira taníthat, ami nemcsak szakmai, hanem jogi kötelesség is. Cselovszki Zoltán szerint az örökségvédelemre 2013-ban is nagy feladat vár, el kell elkészíteni a világörökségi helyszínek kezelési terveit. Megjegyezte, Magyarország példát mutat a világban arról, miként kell törvény alkotni a világörökség védelméről, szerinte több országban a magyar jogi szöveget tekintik mintának.
A kiállítás több évforduló előtt is tiszteleg, például tíz éve (2002 óta) Budapest adott otthont a Világörökség Bizottság ülésének, ekkor lett világörökség a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj és a budapesti helyszínek kiegészítéseként az Andrássy út.
A kiállítás tablói a nyolc magyar helyszín örökségi értékeit, múltját, jelenét mutatják be, így Budapestet és Hollókőt, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, Pécs ókeresztény temetőjét, a Fertő-kultúrtájat, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájat.
A tárlat május 31-ig látható Budapesten, majd más városokban is bemutatkozik.
forrás:
MTI
www.mmk.hu [1]
www.koh.hu [2]
Hivatkozások:
[1] http://www.mmk.hu
[2] http://www.koh.hu