A világgazdasági növekedés 90 százaléka az unión kívül megy végbe – emelte ki Merkel, hangsúlyozva hogy nemcsak nemzetállami, hanem európai gondolkodásra van szükség, hogy az EU a jövőben is dinamikus és jólétben élő közösség legyen. A válság esély arra, hogy „XXI. századi formába rázzuk az EU-t”, e megújuláshoz pedig jó példa lehet a DRS. A folyók az európai történelem sötét korszakaiban határokat jelöltek, megosztották a kontinens népeit, most viszont összekötnek és a prosperitás ígéretét hordozzák. A DRS ennek jegyében összehozza a Duna-menti államokat, és a környezetvédő szervezetektől a vállalatokig a nem állami szereplőket is. A stratégia továbbá a regionalitás és a szubszidiaritás elvén alapul, ami szorosan összefogja a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig húzódó térség gazdaságát és lakosságát – mondta a kancellár.
A DRS a Duna mentén fekvő térségek és országok, az úgynevezett dunai makrorégió közös stratégiája. Célja a régió gazdaságának, természeti környezetének, kulturális értékeinek és társadalmának fenntartható fejlesztése. A 2011-es magyar uniós elnökség alatt elfogadott stratégia végrehajtásáról kétnapos konferenciát tartottak a Duna-parti Regensburgban. A tanácskozáson mintegy 600 politikus és szakértő vett részt. Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa a konferenciát záró szerdai beszédében hangsúlyozta: a regionális politikát a befektetések logikája alapján kell alakítani. Ez a fejlett és kevésbé fejlett térségeknek egyaránt hasznos, hiszen a felzárkózás piacot és üzleti lehetőségeket teremt, így a Dunánál például Bajorország is profitál a folyó alsóbb szakaszán elterülő régiók fejlődéséből.