Az EU 2011 júniusában útjára bocsátott Duna Régió stratégiája (DRS) a Balti-tengeri régió után a második jelentős feladat az uniós együttműködésben – a stratégia keretében a miniszterek és a döntéshozók közös ügyek széles skálájával kapcsolatos irányelvek, programok és projektek megvalósítására törekszenek. Az Európa leggazdagabb és legszegényebb területei közül néhányat egyaránt magában foglaló Duna Régióban az együttműködés kiemelt fontosságú a lehetőségek kihasználása, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés serkentése szempontjából. A DRS mindezt lehetővé teszi, és a régióhoz kialakított akcióterv konkrét intézkedéseket és projekteket tartalmaz, például a közlekedési kapcsolatok fejlesztését (beleértve a dunai hajózást is), az innováció ösztönzését a bevált gyakorlatok megosztásával, a kapcsolatépítést és a közös kezdeményezéseket, valamint a versenyképesség fokozását az üzleti tevékenységek összekapcsolásával.
Az első eredmények
Johannes Hahn EU-biztos június 27-től július 1-ig tartó körútján Bécstől Szófiáig hét résztvevő országot látogatott végig. Az Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián és Bulgárián keresztül vezető út célja az előrehaladás értékelése, a fontosabb problémák gyakorlatban való megismerése, valamint a fejlesztési lehetőségek feltárása volt. A politika képviselőivel és más érdekeltekkel folytatott megbeszéléseken világossá vált, hogy a stratégia nyomán megvalósuló új dinamika már most érezhető, és már fontos eredmények is születtek. Mindezt néhány megtekintett projekt alá is támasztotta, mint pl.:
folyamszabályozási projekt Bécs mellett, amely számítógépes modellezés és könnyű, környezetbarát infrastruktúra révén javítja a hajózhatóságot, emellett új módszerekkel óvja a környezetet;
korszerű szennyvízkezelési és megújuló energiaprojektek (biogáz) Magyarországon;
konferencia a határokon átívelő együttműködésről az innováció területén, román és bolgár érdekeltek részvételével;
összehangolt katasztrófavédelmi gyakorlat Bulgária, Románia, Szerbia és Ausztria részvételével, külön hangsúlyt fektetve a felszerelések és a megközelítések hatékony megosztására.
Kohéziós politika és makroregionális stratégiák
A földrajzi tényezők által egymáshoz kötődő tagállamokat (és nem tag államokat) összekapcsoló makroregionális megközelítés lehetőséget nyújt a kohéziós és egyéb uniós politikák gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak maximalizálására. A stratégiai tervezés és az uniós források felhasználása terén megvalósuló szorosabb együttműködés jelentősen hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia megvalósításához a növekedés és a munkahelyteremtés, a szakemberek elvándorlásának mérséklése, az együttműködő és fenntartható fejlődés, valamint az adminisztrációs kapacitás megerősítése terén. Ezért a Bizottság a 2014-2020-as időszakban a makroregionális stratégiák beágyazását javasolja a programalkotási folyamatba (a Közös Stratégiai Keret, a partnerségi szerződések, illetve az összes operatív program esetében).
A következő lépések
2012 novemberében a Bizottság a bajor hatóságokkal együtt megrendezi a Stratégia első éves fórumát, amely további lehetőségeket biztosít majd az elért eredmények számbavételére, a Stratégia hozzáadott értékének bemutatására, a közvélemény érdeklődésének felkeltésére, valamint a jövő hatékonyabb megtervezésére. Várjuk az érdekeltek javaslatait és ötleteit.
