Dr. Zöld-Nagy Viktória: Az államigazgatás legkisebb területi egysége, a járás kialakítása – In: Területi Statisztika, 2012. 5. sz., 417-420 p.
A cikkben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára vázolja fel a járások kialakításának elméletét, hátterét, céljait. A járások kialakításánál elsődleges cél a területi államigazgatás átalakítása, illetve az önkormányzati és az államigazgatási feladatok és hatáskörök szétválasztása volt. Listát olvashatunk a járási hivatalokhoz kerülő eddigi jegyzői feladatokról, illetve megismerhetjük a járások működését, struktúráját, az államigazgatási rendszerben elfoglalt helyét.
Faluvégi Albert: A járások rendszere és a kistérségi beosztás – In: Területi Statisztika, 2012. 5. sz., 421-426 p.
A cikk részletesen bemutatja a járási rendszer kialakításának szakmai és történelmi hátterét, illetve a kistérségi beosztást, valamint kitér az EU-ban alkalmazott területi statisztikai egységekre is.
Beszámoló a vidékfejlesztésről – In: A Falu, 2012. 3. sz., 7-23 p.
A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai beszámolója alapján készült írás összefoglalja a hazai vidék állapotát. Ezen belül feltárja a vidéki területek fontosságát, a társadalmi-gazdasági állapotokat. Különböző indikátorokkal elemzi a gazdasági, környezeti, társadalmi helyzetet. Az írás kitér a hazai agrár-vidékfejlesztési stratégia céljaira az EU-s normák fényében, különös tekintettel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra, illetve az abban foglalt főbb prioritásokra, valamint említést tesz a LEADER programról és a magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról.
From issues to indicators: developing robust community sustainability measures – In: Local Environment, Volume 17, Issue 8, 2012
A fenntarthatósághoz kapcsolódó indikátorok, mérések különböző metódusok szerint fejlődnek, változnak. A legnagyobb nehézséget az eredmények, indikátorok használata-hasznosítása okozza. A szerzők felvázolnak egy strukturált megközelítést, mely során két technikát alkalmaznak: az analitikus hierarchia megközelítést és a kvalitatív fenntarthatósági rendszer indexet. A cikkírók kifejlesztették ezen megközelítés alkalmazhatóságának prototípusát.
Angol nyelvű cikk
Innovating Our Way Out of the Economic Crisis – special issue – In: European Planning Studies, September 2012.
A tematikus lapszám a gazdasági válságból való lehetséges kiutakat vizsgálja. Cikkek:
· Nagy elvárások: innovatív megoldások a jelenlegi gazdasági válságra
· Egy innovatív stratégia a második nagy gazdasági világválság végéhez
· Innovációs politika a nehéz időkben: tanulságok az északi országokból
· A vállalkozó állam: a német Vállalkozói Régiók Program mint a gazdasági válság csillapító tényezője
· A Triple Helix Modell mint helyi válasz a gazdasági válságra
· A kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzése rámutat a román gazdasági válságra – a híd túl messze van?
· Legyen kutatás-fejlesztés a válság közepette, vagy ne legyen? Ez itt a kérdés…
· A területi kohézió logikájának kidolgozása
· Tudásbázisok mérése a svéd régiókban
Angol nyelvű cikk
Prospective et territoires – In: Urbanisme, 2012. 386. sz., 27-68. pp.
Jóllehet a jövő egyre bizonytalanabbnak tűnik és magát a futurológiát is számos krízis és a kutatási irányzatok-filozófiák konfliktusa akadályozza, a jövőkutatás mindenhol jelen van, így az urbanisztikában is. Nem jóslás, nem sci-fi, hanem egy módszer a jövő különböző forgatókönyvek alapján történő leírására, melyet leggyakrabban a környezetvédelmi programok kidolgozása során emlegetnek. A területfejlesztés és az urbanisztika esetében a jövőkutatás nemcsak egyes programok kidolgozásáról, illetve megvalósításuk ütemezéséről szól: azt is megmutatja, hogy az egyes régiók, országok, települések, városrészek hogyan gondolkodnak saját magukról – egyúttal segíthet aktuális helyzetük és szerepük tisztázásában is. Ezekben a folyamtokban egyre nagyobb a szerepe a helyi közösségeknek és intézményeknek, az állami, központi tervezés és irányítás háttérbe szorul. Franciaországban a most záruló „Territoires 2040” című kutatási program is csupán közelítően rajzolja meg a várható trendeket, a részletesebb elemzéseket a mikrokörnyezetekre bízzák. A „területfejlesztési futurológia” a területfejlesztési koncepciókban manifesztálódik. A tematikus összeállítás ismerteti Limousin, a lyoni és a nantes-i metropoliszok hosszú távú fejlesztési terveit és koncepcióit, Le Havre, Amiens és Bourgnon városok elöljáróinak nézeteit, valamint független szakértők véleményét. Közli „Az urbanista öntudatlan futurológus?” című kerekasztal-beszélgetést, melyen dizájnerek és várostervezők vettek részt.
Cikkek:
- „L’urbaniste est-il un prospectivist qui s’ignore?”Kerekasztal-beszélgetés Henri Bava, Jérome Grange, Pierre Alain Trévelo és Pierre Tridon részvételével
- Une nouvelle fonction politique?Christian Paul(Niévre), Antoine Rufenacht (Le Havre) és Valérie Wadlow (Amiens) eszmecseréje a városfejlesztési politika változási tendenciáiról
- Quand les HLM s’interrogent sur leurs futurs: A szociális nehézségekkel küzdő külvárosi lakótelepek fejlesztési-fejlődési kilátásaival foglalkozó konferencia összefoglalója.
- Cordobes, Stéphanie: Prospective territoriale: vers l’age de raison?A jövőkutatás területfejlesztésben alkalmazható módszereiről.
- Maud, Robdert: Outil de la gouvernance du développement durable : A területfejlesztés és a futurológia mint a fenntartható fejlődés megvalósításának igazgatási eszköze – Limousin példáján.
- Houssais, Pierre – Jean-Loup Molin: Une prospective de l’action publique
- Devisme, Laurent: Petite excursion nantaise: d’un cadrage l’autre= történeti áttekintés a Nantes jövőjét felvázolni szándékozó kutatásokról.
- Heurgon, Édith: Un acteur de réconciluation?: A társadalmi és gazdasági megosztottságból adódó területi problémák feloldásának lehetséges útjairól.
- L’aménagement du territoire, entre autonomie et solidarité: Összefoglalás a Territoires 2040 programról, a kutatásban részt vevők nézőpontjából.
Francia nyelvű cikkek
Forrás: Varju Zsuzsanna, Hámory Zsófia
VÁTI Nonprofit Kft., Dokumentációs Központ
