Megjelent A falu folyóirat őszi száma, melyben fókuszba kerülnek a hazai turisztikai értékek, a világörökségi helyszínek és az egyedi tájértékek is. Sor kerül változások elemzésére is: az élelmiszer-kiskereskedelemben és a badacsonyi borvidéken az utóbbi évtizedben végbement átalakulásokat vizsgálják.
A vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata ez évi őszi számának első tanulmánya röviden összefoglalja a vidékkel kapcsolatos legfőbb jellemzőket, és ismerteti a vidékfejlesztésben érdekelt legfontosabb szereplőket, valamint a 2007–2013-as EU költségvetési időszak legfontosabb forrásait, de az írás már a következő, a 2014–20-as időszakra is kitekint. Egy tanulmány azt vizsgálja, hogy egy vidéki világörökségi helyszín hogyan befolyásolja a környék turizmusát. A következő írás is az értékekkel foglalkozik: az egyedi tájértékek jelentőségét és megőrzését állítva a középpontba. Egy konkrét magyarországi tájérték-típusról, a gémeskutakról szóló írásban a szerző a megőrzés fontosságát illetve a még meglévő gémeskutak esetében a tudományos igényű kataszterizálás igényét emeli ki egy konkrét példa alapján.
Az 1990-es évek óta számos olyan gazdasági-szerkeszeti változás vagy ágazaton belüli eltolódás következett be hazánkban, amelyek a magyar vidéket is alapvetően érintették. Ezek egyike a magyarországi borvidékek szerkezeti átalakulása, elsősorban a tulajdonviszonyokat és a birtokszerkezetet illetően. A másik a hazai élelmiszer-kiskereskedelmet érintő átalakulási folyamat, amelynek megismerése például a vidékfejlesztési tervek elkészítésekor is fontos lehet.
A falu szerkesztőinek hosszú távú célja a külföldre, elsősorban az uniós országok felé való kitekintés. A jelen számban található írás három esettanulmányon keresztül kívánja bemutatni a görögországi vidéki kistelepülések sikerességének receptjét – nem utolsó sorban a hazai gyakorlatnak szánt ajánlás céljából.
(NAKVI)
forrás:
