Az Észak-Dél Energiafolyosó fizikai infrastruktúrája várhatóan 2017-re válik alkalmassá arra, hogy létrejöjjön egy versenyképes regionális gázpiac, és legkésőbb eddig a horvátországi forrásokat is szeretnék bekapcsolni a rendszerbe – mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten az Energetikai együttműködés a visegrádi országokban című konferencián.
A Magyar Mérnöki Kamara rendezvényén az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Unióban még tárgyalás alatt lévő kezdeményezésekkel összhangban folyik az Észak-Dél Energiafolyosó kialakítása, amely a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúra hálózat-fejlesztési program. Kovács Pál kifejtette: a program alapvető célja, hogy a régió importfüggőségét csökkentse azzal, hogy észak-déli irányú gázszállítást tesz lehetővé a Kaszpi térségből, emellett segíti egy egységes uniós energiapiac kiépítését, valamint elősegíti a szolidaritást az érintett országok között.
Az államtitkár szólt arról is, hogy az Európai Unió (EU) rendkívül ambiciózus dekarbonizációs célokat állított fel, hiszen 2050-re 80 százalékkal szeretné csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ennek a célnak az eléréséhez nemcsak a szén-dioxid megkötését és geológiai tárolását (CCS), valamint a nukleáris energiabiztonság kérdését kell megoldani, hanem rugalmasságra is szükség van a megújuló energiaforrások integrálásához. Hangsúlyozta: az EU által kitűzött kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez hozzájárul, ugyanakkor nem elegendő a megújuló energia részarányának növelése Az államtitkár úgy vélekedett, hogy meg kell őrizni a tagállamok szerepét az energiamix megállapításában, a nukleáris energiára pedig úgy kell tekinteni mint az energia tiszta, megbízható és megfizethető forrására.
Kovács Pál kifejtette, hogy egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé vezető úton a megújuló energiák nem helyettesítik, hanem kiegészítik a már meglévő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelő egységeket. A jövőbeli feladatok közül az államtitkár kiemelte az energiatermelés biztonságának fokozását, valamint a kereslet és a kínálat összehangolását. Ismertette, hogy Európai Bizottság becslése szerint 2020-ig ezer milliárd eurós beruházást igényel a kontinens energiarendszerének, energiagazdálkodásának megújítása, és ebből az összegből körülbelül 200 millió eurót szánnának az energia infrastruktúra fejlesztésére, ennek anyagi hátterét az év végéig várhatóan meg is teremtik – tette hozzá.
Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke megnyitójában hangsúlyozta: hosszú út vezetett a korábbi, évtizedekig a szovjet hálózattal együttműködő villamosenergia-rendszertől a nyugat-európaival összhangban lévő, és immár az egyesített regionális piacon való kereskedést lehetővé tevő rendszerig. Az átmenet műszaki feltételeit az érintett országok szakemberei, mérnökei teremtették meg, és elmondható, hogy a villamosenergia-rendszer mindig biztonságosan üzemelt - mondta az elnök. Hozzáfűzte ugyanakkor: ahhoz, hogy a régió gazdasága élvezhesse az egyesített villamosenergia-piac előnyeit, távvezetékek építésével, a rendszerirányítók együttműködésének fejlesztésével, a szabályozási környezet összehangolásával erősíteni kell az integrációt. Barsiné Pataky Etelka szerint célszerű, hogy a visegrádi együttműködés tagjai egyeztetett álláspontot alakítsanak ki az egyesített európai hálózat üzemvitelének szabályozásában, emellett a csoport tagjainak össze kell hangolniuk véleményüket olyan témákban mint a nukleáris energetika, szén és palagáz vagyonuk hasznosítása, vagy a földgázforrások diverzifikációja. A Visegrádi Együttműködés részes államaiban működő mérnöki kamarák vezetői október 5-én Budapesten tartják szokásos évi találkozójukat; ehhez kapcsolódva rendezték csütörtökön a délután is tartó energetikai konferenciát.