Bejárók és eljárók: A szuburbanizáció és az általános iskolások ingázásának összefüggései Budapest funkcionális várostérségében – In: Tér és Társadalom, 2012. 3. sz., 114-131 p.
A tanulmány a szuburbanizálódó települések általános iskolásainak ingázását tárgyalja. A szerző az összefüggéseket vizsgálja az ingázás intenzitása és a szuburbanizáció mértéke között, illetve jelzi azokat a káros hatásokat, amely az ingázásból következnek. A cikkíró szerint ennek a jelenségnek számos környezeti, gazdasági, közlekedési, társadalmi és akár egészségügyi következménye lehet. Természetesen a vizsgálatokkal és mérésekkel alátámasztott adatok azt mutatják, hogy a szuburbanizálódó városrészekre jellemző a magasabb iskolai végzettség, a magasabb jövedelmi helyzet és az egynél több személygépkocsi a háztartásban. Mindez hatással van az ingázás mértékére, ezzel összeköthető a más települési iskolába járás „szokása”. A szerző cikke végén felveti: nem lenne-e kifizetődőbb az államnak és a társadalomnak az elővárosi iskolák oktatási-nevelési színvonalának emelése, hogy vonzóbbá váljanak az ott élők számára.
Települési környezeti minőség, fenntarthatóság és városmarketing – különös tekintettel a zajterhelésre és az önkormányzatok szerepére – In: Tér és Társadalom, 2012. 3. sz., 48-68 p.
Napjaink egyik legkomolyabb környezeti problémája a zajterhelés. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az önkormányzatok ezzel kapcsolatos intézkedéseiről mi a véleménye a lakosságnak, illetve az akusztikai környezet hogyan jelenik meg a városmarketingben, egy-egy település megítélésében. A felvezetésből kiderül, hogy a városok környezeti állapotának fontosságát nagyon sokféleképpen ítélik meg a különböző szakterületek képviselői. A cikk a témához kapcsolódó marketingtevékenységek bemutatásától az alkalmazott módszereken át – néhány hazai várost bemutatva – azt a következtetést vonja le, hogy a lakosság az önkormányzatnak nagy szerepet tulajdonít a zajhatások felszámolásában és az optimális zajkörnyezet elérésében. A marketingtevékenységet és a módszereket vizsgálva kitűnik, hogy a célok és szlogenek szintjén ez a terület háttérbe szorul, nem tartozik a legfontosabbak közé.
Vignaud, Philippe: Quelles politiques publiques pour des territoires solidaires et durables? – In: Urbanisme, 2012. 385. sz., 6-7. pp.
A dezindusztrializáció és a gazdasági válság együttes hatásai fokozták a francia társadalom szociális és területi széttagoltságát. A leszakadó városi és vidéki területek visszaszerzése, a kiegyenlítettebb társadalmi szerkezet létrejöttének támogatása a fenntarthatóságra törekvő, produktív, feladatokhoz igazított területfejlesztési politika kulcskérdése kell legyen. A területfejlesztési gondolkodás átalakításában a szerző három területet emel ki: 1. A területfelhasználás jelenlegi pazarló gyakorlatának megszüntetése: a széttagolt, ritka beépítésű területek infrastruktúrájának megteremtése és fenntartása intézményi-közösségi szinten, az ott lakók mindennapi életének a távolságok miatt közlekedési eszközökhöz (jellemzően gépkocsihoz) kötött volta egyénileg fenntarthatatlan. A tér nem megújuló – tehát fokozottan védendő – energiaforrásként való értelmezése a helyi potenciálok ésszerűbb felhasználásához vezethet, nem mellesleg a környezetterhelést is csökkentheti. 2. A nagyvárosi „szegénynegyedek” fejlesztési programjai a tapasztalatok szerint költségesek és ami az igazi baj, eredménytelenek. A leszakadó negyedek rehabilitációs programjai elsősorban a lakáskérdés és egyes szociális problémák megoldására terjednek ki. Hosszú távú, valódi felzárkózást lehetővé tevő megoldás a területek újraiparosítása lehetne. 3. Megállítani a kis- és középvárosok elnéptelenedését. A lehetséges eszközök: (felső)oktatási létesítmények telepítése, épített örökség gazdasági célokat is szolgáló védelme, turizmusfejlesztés, helyi pénzügyi források visszaáramoltatása.
Francia nyelvű cikk
From Learning Region to Learning in a Socio-spatial Context – tematikus szám – In: Regional Studies, Volume 46, Issue 8, 2012
A tematikus szám a tanulás társadalmi, területi vonatkozásait vizsgálja. Megismerhetjük a „tanuló régiók” szakirodalmának fejlődését az elmúlt 20 évből, majd egy újfajta megközelítéssel találkozhatunk a tanulás és a területiség fogalomértelmezésében: alapja annak megértése, hogy a tanulás társadalmi interakció az egyének között, ezáltal társadalmi-területi relációs kontextusban értelmezhető. Ez a megközelítés kiegészíti a területi innovációs modulok szakirodalmát, amely túl gyakran stilizált területi jellemzővé redukálja a relációs fogalmakat, mint például a társadalmi tőkét.
A tematikus szám cikkei:
-
The Changing Role of Learning Regions in the Globalizing Knowledge Economy: A Theoretical Re-examination
-
Configurations of Inter-organizational Knowledge Links: Does Spatial Embeddedness Still Matter?
-
Regional Social Capital: Why it Matters
-
Spaces of Innovation: Learning, Proximity and the Ecological Turn
-
The End of the Learning Region as We Knew It; Towards Learning in Space
Angol nyelvű cikkek
Dilek Çetindamar, Ayşe Günsel: Measuring the Creativity of a City: A Proposal and an Application – In: European Planning Studies, August 2012 (Vol. 20. No. 8.) p.1311-1318.
A városok tekinthetőek a globális gazdaság fő mozgatórugóinak. Ennek számos oka van, ezek egyike a fenntartható gazdasági növekedéshez kapcsolódó kreativitás és innovativitás. Isztambul az egyik ilyen világváros, mely keresi a hosszú távú növekedés stratégiáját. Kidolgoztak egy „globális kreatív indexet”, mely öt fontos kritériumot vizsgál: 1. kreativitás, 2. innovativitás, 3. intellektuális fejlődés, 4. globális hálózati kapcsolat, 5. világvárosi szerep a multinacionális vállalatok gazdasága, nemzetközi munkamegosztás, valamint gyártási és pénzügyi szolgáltatások szempontjából. Ezen indexet használva 9 világvárost hasonlítottak össze: Hong Kongot, Isztambult, Londont, Los Angelest, Moszkvát, New Yorkot, Sanghajt, Szingapúrt és Torontót. Az eredmény azt mutatja, hogy Isztambul innovációs környezetet épít ki, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési infrastruktúra, a technikai háttér és a befektetés a felsőoktatásba. Ez az összehasonlítás támpontot nyújthat a döntéshozóknak, hogy felvázolhassák Isztambul növekedését a kreativitás és az innováció mentén.
Angol nyelvű cikk
Forrás: Tóth Laura, Varju Zsuzsanna, Hámory Zsófia
VÁTI Nonprofit Kft., Dokumentációs Központ
