Tájtudomány és tájtervezés – összefoglaló az V. Magyar Tájökológiai Konferenciáról

Tájtudomány és tájtervezés címmel került megrendezésre 2012. augusztus 30-31. között a Nyugat Magyarországi Egyetem Tájtudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének szerevezésében az V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopronban. A konferencia a tájökológia, a tájtudomány és a tájépítészet, a környezetrendezés és területi tervezés, valamint a vidékfejlesztési stratégiaalkotás témaköreiben kívánt tág teret adni mindazon kutatóknak és tervezőknek, akik új tudományos eredményeiket, illetve a tervezés tudományos megalapozására vonatkozó gondolataikat, felvetéseiket kívánták bemutatni és előadni.

Ennek szellemében a hagyományos tájökológiai tématerületek mellett a táj alakulását, értékeinek védelmét, rehabilitálását és fenntartható használatát közvetlenül befolyásoló tervezési tevékenységekkel kapcsolatos előadások is szerepeltek a konferencia programjában. A rendezvény egyik fontos célja volt a különböző nézőpontok ütköztetése és egymáshoz való közelítése, valamint a tervezés és tudomány kapcsolatának szorosabbra fűzése egy hosszú távon kiegyensúlyozottabb ember-természet kapcsolat megteremtése érdekében.
 

 

A konferencia plenáris előadásai is a fent említett célokat szolgálták, hiszen az előadók között tudósok és tervezők is szerepeltek. A konferencia első előadója Ángyán József a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének professzora volt, aki előadásában olyan, a vidékfejlesztés céljait figyelembe vevő tájhasználati rendszer szükségességét hangsúlyozta, amely a termelési célok mellett a társadalmi (népességmegtartás, kulturális értékek megőrzése) és természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban, a táj természetes működési rendszerére épülve valósul meg. Ezt követően Csorba Péter a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője a mérések és a kvantitativitás földrajz tájtudományok esetében felmerülő problematikájáról és nehézségeiről beszélt. Kiemelte a tájmetria jelentőségét, amely a korlátozott használhatósága ellenére új fejezetet nyitott a geográfiában használt mérési lehetőségek terén. Harmadik előadóként Göncz Annamária a VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztályának vezetője a területi tervezés sajátosságainak bemutatást követően a tervezés folyamatába beépülő szakmapolitikai tervek és kutatások közül, a természet- és tájvédelemmel, valamint a termőföld védelem kapcsolatos elemzéseket és területrendezési tervekben történő érvényesülésüket ismertette. A plenáris előadások sorát Vida Gábor akadémikus zárta, aki az elkövetkező évtizedek emberiséget érintő kihívásáról beszélt prezentációjában. A genetikus professzor a bioszféra elraktározott energiakészleteinek (kőolaj, földgáz) felhasználásán alapuló, az emberiség létszámbeli és fogyasztásbeli növekedésének tragikus következményeit ecsetelte.

A plenáris előadásokat követően került sor a szekció előadásokra, ahol az előadók a következő hét témakörben mutathatták be kutatásaik, vagy tervezési tevékenységük eredményeit:

•    Tájszerkezet, felszínborítás és tájváltozás elemzése
•    Tájdegradációk és tájrehabilitáció
•    Klímaváltozás, erdő és vegetáció táji összefüggései
•    Városökológia és zöld infrastruktúra
•    Tájértékek kataszterezése, tájkarakter
•    Lassú turizmus és a táji keretek
•    Tájelemzés, tájgazdálkodás, tájtervezés oktatása és gyakorlata

A területfejlesztéssel, urbanisztikával és területrendezéssel foglalkozó szakembereknek egyaránt érdemes ellátogatni a konferencia honlapjára, hiszen a fenti témakörök a területi tervezés valamennyi szintje és szakága számára szolgáltathat hasznos információkat kutatásról, a kutatási eredmények tervezési alkalmazásáról, a tájtervezésben felhasználható térinformatikai adatbázisról és módszertanokról.

Az előadások a konferencia honlapján [5] megtekinthetők és letölthetők