Járások kialakítása a közigazgatási reform keretében 2013-tól

 

A Magyar Közlöny 2012. augusztus 13-i számában megjelent a 2013. január 1-jétől működésbe lépő járási hivatalok székhelyeit és illetékességi területeit tartalmazó lista. A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal, amelyek államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől. Az illetékességi területekről 2012. július 25-én döntött a kormány. Az új elképzelések szerint a járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi- és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik majd át a településektől. Ezen belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség egyaránt.

A járási rendszer a területi közigazgatás átalakításának, a „Jó Állam” kialakításának egyik fontos állomása. A modern kori járások kialakítása a hatékonyabb, költséghatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtését szolgálja.

A hazánkban több száz éves múltra visszatekintő járások a megye jogalanyisággal nem bíró hivatalai voltak, melyek 1983-ban szűntek meg. Az európai gyakorlatban hazánkhoz hasonlóan a járás a települési szintnél nagyobb, és a klasszikus értelemben vett regionális szintnél kisebb, települési önkormányzatok és községek felett álló egységet képez (amely jelenleg a LAU-1-es szintnek felel meg). A járás fogalma Európa-szerte igen eltérő értelmezéseket takar, így azok csoportosítása és összehasonlítása – eltérő népességük és funkciójuk révén is – rendkívül bonyolult. Vannak olyan európai országok (pl. Románia, Horvátország, Olaszország, Lettország), ahol a járási szint teljesen hiányzik, ellenben a települési és regionális szint jelentősége igen jelentős. Számos országban a legalsó közigazgatási szint átlagmérete közepes méretű járásnak felel meg (pl. Macedónia, Montenegró, Szerbia, Hollandia, Görögország stb.), köztük némelyek államigazgatási funkciókkal felruházva (pl. Franciaország) és van ahol a helyi önkormányzati szint felett elhelyezkedő járások választott önkormányzattal rendelkeznek (pl. Lengyelország, Portugália, Egyesült Királyság). Összességében elmondható, hogy a járási mérettartományba tartozó szintek száma az elmúlt évtizedekben gyarapodott Európában.

A magyarországi közigazgatási rendszer hatékonyabb működéséhez szükségesnek mutatkozott a járások bevezetése, melynek létrehozásáról, előkészítési feladatairól tavaly szeptemberben döntött a kormány. A járási rendszer szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, a földrajzi-közlekedési viszonyokat, kulturális-társadalmi kapcsolatokat és az európai gyakorlatot. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait, melyet széles körű egyeztetés előzött meg. Az eredeti tervek szerint csak 168 járás, a fővárosban pedig 7 körzeti hivatal lett volna.  Végül azonban a hivatalok számának emeléséről döntött a Kormány, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz minél közelebb tudják intézni azokat az ügyeket, amelyekért eddig a megyeszékhelyekre kellett utazniuk.

A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete [2] az alábbi járási székhelyekről határozott megyei bontásban:

Baranya megye (10): [3] Bóly, Komló, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár
Bács-Kiskun megye (11): [4] Baja, Bácsalmás, Jánoshalma, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Tiszakécske
Békés megye (9): [5] Békés, Békéscsaba, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom
Borsod-Abaúj-Zemplén (16): [6] Cigánd, Edelény, Encs, Gönc, Kazincbarcika, Mezőcsát, Mezőkövesd, Miskolc, Ózd, Putnok, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros, Tokaj
Csongrád megye (7): [7]Csongrád, Hódmezővásárhely, Kistelek, Makó, Mórahalom, Szeged, Szentes
Fejér megye (9): [8] Bicske, Dunaújváros, Enying, Gárdony, Martonvásár, Mór, Polgárdi, Sárbogárd, Székesfehérvár
Győr-Moson-Sopron (7): [9] Csorna, Győr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Sopron, Tét
Hajdú-Bihar megye (10): [10] Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nyíradony, Püspökladány
Heves megye (7): [11] Bélapátfalva, Eger, Füzesabony, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Pétervására
Jász-Nagykun-Szolnok megye (9): [12] Jászapáti, Jászberény, Karcag, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok, Tiszafüred, Törökszentmiklós
Komárom-Esztergom megye (6): [13]Esztergom, Kisbér, Komárom, Oroszlány, Tata, Tatabánya
Nógrád megye (6): [14] Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság, Salgótarján, Szécsény
Pest megye (18): [15] Aszód, Budakeszi, Cegléd, Dabas, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Gyál, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Ráckeve, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szob, Vác, Vecsés
Somogy megye (8): [16] Barcs, Csurgó, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (13): [17] Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kemecse, Kisvárda, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Nyíregyháza, Tiszavasvári, Vásárosnamény, Záhony
Tolna megye (6): [18]Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd, Tamási, Tolna
Vas megye (7): [19]Celldömölk, Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár
Veszprém megye (10): [20]Ajka, Balatonalmádi, Balatonfüred, Devecser, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota, Veszprém, Zirc
Zala megye (6): [21]Keszthely, Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót,
Budapest járásai (23)
 

---