Jelentés az EU makroregionális stratégiáinak alakulásáról

A jelentés szerint az Európai Parlament egyetért az egyazon földrajzi egységhez – tengeri térséghez, hegyvidékhez, folyómedencéhez – tartozó területek közötti területi együttműködési politikák makroregionális megközelítésével, melyek új fejezetet nyitottak az európai területi együttműködésben az alulról felfelé építkező megközelítés bevezetésével és az együttműködés egyre több területre való kiterjesztésével. Tekintettel a bennük rejlő többletértékre a Parlament javasolja, hogy 2013-tól a makroregionális stratégiák kapjanak nagyobb figyelmet. Különösen azokban a térségekben lehet hasznos az ilyen együttműködés, ahol a határok a történelem folyamán szétszabdaltak, és ez ösztönzőleg hathat az új tagállamok és régióik integrálására. Úgy vélik, a makroregionális stratégia növelheti az Unió szomszédsági és/vagy előcsatlakozási politikájának a hatékonyságát is.

Az Európai Parlament kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsák teljes támogatásukról a Duna régióval kapcsolatban megkezdett programot, amelyet a Balti Stratégiához hasonlóan értékelni és rendszeresen ellenőrizni kell.

A jelentés továbbá kitér a jövőbeni makroregionális stratégiák kialakításának lehetőségeire, és támogatják azt a törekvést, hogy a földközi-tengeri országok és régiók közös kihívásainak és problémáinak kezelése és az Európa fejlődése és integrációja szempontjából igen jelentős térség struktúrálása érdekében a földközi-tengeri medencében lépjen életbe egy makroregionális stratégia.

A makrorégiók kialakulása

A 2009-ben kialakított balti-tengeri makrorégió egységes jellemzőkkel bíró területeket fog össze, és célja, hogy együttműködést hozzon létre az ott felmerülő gazdasági és környezetvédelmi problémák jobb megoldása érdekében. Ez az együttműködés egy makroregionális stratégia formáját öltötte, amely a már meglévő szoros ágazati együttműködések koordinálására hivatott, és négy pillér – környezetvédelem, jólét, megközelíthetőség és biztonság –, valamint egy cselekvési terv köré épül fel; ez utóbbi 15 kiemelt irányvonalat és 80 vezérprojektet határoz meg.

Az e régióban nyert tapasztalat ösztönzőleg hatott más projektek kialakítására. E projektek egyike a dunai makrorégió, de más projektek is kilátásban vannak. Az érintett intézmények, tagállamok, régiók és helyi hatóságok együtt lépnek fel annak érdekében, hogy hasonló együttműködési kereteket állapítsanak meg a közös jellemzőkkel – így azonos tengeri térséggel, azonos hegységgel, azonos vízgyűjtő területtel stb. – rendelkező egyes európai makrorégiókban.

A makroregionális stratégiák új távlatokat nyitnak a kohéziós politika keretében támogatott területi együttműködési projektek előtt. E stratégiák olyan fontos közösségi stratégiák kísérői lehetnek, mint a transzeurópai közlekedési hálózatok vagy az integrált tengerpolitika. Emellett segíthetnek abban, hogy a regionális programok és az Európai Parlament Európa 2020 stratégiájának célkitűzései jobban megfeleljenek egymásnak.

A teljes jelentés magyarul [1]és angolul [2]itt olvasható.