Elindult a Duna–Mekong makrorégiók közötti együttmáködés

 

A budapesti Külügyminisztérium adott otthont a június 20–22. között megtartott ASEM Fenntartható Fejlődés Párbeszéd néven elindított együttműködés első konferenciájának, amelynek keretében június 21-én „A Duna Régió Stratégia (DRS) és a tágabb Mekong szubrégió példája (GMS)” címmel egy szeminárium került megrendezésre. A program fő témája a vízgazdálkodás és a gazdasági növekedés melletti fenntartható fejlődés volt, amelyek a magyar prioritások között szerepetnek – a szemináriummal egy időben folyó – Rió+20 konferencián is.

A szemináriumot Martonyi János magyar külügyminiszter és Bounkeut Sangsomsak laoszi külügyminiszter-helyettes nyitotta meg. Martonyi beszédében a Duna összekötő és integráló szerepét emelte ki. Elmondta, hogy a folyó évszázadok óta tölt be központi szerepet; a magyar kormány a vízpolitikát prioritásként kezeli és fejleszti, hogy az megfelelőképp követhesse a gyors változásokat, ugyanis a fejlesztésekre minden szinten szükség van, hogy a multipoláris és globális világ kihívásait kezelni tudjuk. Emellett fontos a felelősség megosztása a vízpolitikában, ezért is tekinthető jelentősnek a most megtartott konferencia, amely lehetőséget kínál a két folyó régiójának az együttműködésre és a tapasztalatok, megoldások megosztására.

A magyar politikus két fontos területet emelt ki, amelyek újabb és újabb kihívások elé állítják az országokat: a klímaváltozást és a vízpolitikát. Nem kérdéses ugyanis, hogy a víz értéke egyre növekszik, különösen igaz ez az ivóvízkészletekre – ebben és még számos vízgazdálkodási kérdésben is jelentős szerep jut a régiók közötti együttműködésnek – mondta. A Dunamenti országok együttműködésének legnagyszerűbb példáját az Európai Unió által 2011 első felében jóváhagyott Duna Régió Stratégia jelenti – melynek kidolgozásában részt vett és javaslatokat tett a Duna-Bizottság is. A 14 ország együttműködésével létrejött program az Unió második makroregionális stratégiája, amelynek feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme, takarékos használata, a környezetvédelem, a turizmus, a közlekedési folyosók fejlesztése és a természeti, valamint kulturális örökségek védelme is, azzal a céllal, hogy növeljék a régió gazdaságának versenyképességét és csökkentsék a Duna országai közötti különbséget.

A laoszi külügyminiszter-helyettes is a víz összekötő szerepét hangsúlyozta: „A víz összeköt. A víz összeköti az embereket, összeköti az országokat” – mondta. A vízhasználat növekedése, a vizek szennyezettségének növekedése, a vízenergia utáni igény növekedése és a vízszint drasztikus változása okozta katasztrófák gyarapodása kiemelt kérdéssé emelik a vízpolitikát. Sangsomsak elmondta, hogy csak a Mekong közvetlen partvidékén legalább 17 millió ember válik érintetté a kérdésben. A víz problémája pedig egyre égetőbbé válik, és fontos, hogy minél előbb kezeljük, foglalkozzunk vele.

A teljes cikk itt olvasható. [1]