Várossá nyilvánítás

A várossá nyilvánítás hazai gyakorlatát a jogi szabályozás és a hazai településhálózat sajátosságai alakították ki.

A várossá nyilvánítás és egyéb területszervezési kérdések (megyei jogú várossá nyilvánítás, település másik megyéhez csatolása, településegyesítés vagy annak megszüntetése, megye elnevezése és székhelyének megállapítása, fővárosi kerületi tagozódásról való döntések) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény [1]értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és a döntések meghozására évente egy alkalommal kerülhet sor. A várossá nyilvánítási kérelmet a település polgármestere az önkormányzat határozata alapján terjeszti fel az illetékes Minisztériumnak.
 
A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.
 
Magyarországon 2019 január 1-én 346 település [2] rendelkezik városi ranggal, ebből 24 kiemelt szereppel is (főváros, megyei jogú város.) Ezeknek a városoknak jelentős része az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. A teljes népesség mintegy 67%-a él városban, ezzel hazánk közepesen városiasodott országnak számít.