Területfejlesztési, urbanisztikai szakcikkek – 2012. június

 

A tanulmány olyan klasztereket mutat be az Egyesült Államok és Kanada bizonyos nagyvárosi részeiből, melyek hasonló tudás-jellemzővel rendelkeznek. Ezeket a régiókat – kezdve a kétkezi munkával jellemezhető, illetve előállító területektől egészen a „gondolkodó”, humántudományokat előtérbe helyezőkig – összehasonlították infrastrukturális, illetve gazdasági tevékenységek szempontjából, sőt vizsgálatuk segít megérteni a különböző régiók közötti gazdasági, fejlettségi különbségeket is. A klaszterek különböző jellemzőkkel bírnak a tudásbázist tekintve: pl. a „gondoskodó-gondozó” régiókban magas tudás jellemző a mentális egészség terén, de kevés ismerettel rendelkeznek a mérnöki tudományokban. A „gondolkodó” régiókban sok tudás látható a művészetek, humán-tudományok, IT-szektor és a kereskedelem terén, ám kevés ismeret tapasztalható a gyártás, előállítás terén.

Az eredmények azt mutatják, hogy mérnöki, építészeti, vállalkozási és gyártási tudásbázissal rendelkező régiókban magasabb a produktivitás, magasabb az egy főre eső jövedelem, míg a tanítási, értelmező, fizikai és gondozó-gondoskodó régiókban alacsonyabb a gazdasági fejlődés szintje.

A cikk összefoglalja a kormány számára készített, a járások kialakítására vonatkozó javaslattétel módszerét. A szerző rövid történelmi áttekintéssel kezdi írását a térszerkezeti egységek létrejöttével kapcsolatban. Ezt követően módszertani áttekintést olvashatunk a járások területi lehatárolásáról, illetve a központok és a járásbeosztások meghatározásáról. A munka során 160 járásra tettek javaslatot, a munka lezárása után megjelent kormányhatározatban 168 járás létrehozása szerepelt.

 

 

Az USA egyre több nagyvárosa dolgoz ki terveket arra, hogyan vihető tovább a fenntartható fejlődés, illetve érhető el az éghajlatváltozás mérséklése. A városi önkormányzatok nem egyedül vesznek részt a komplex környezeti és szociális politika kialakításában, segítenek ebben a többszintű kormányzati kapcsolatok, illetve az együttműködések a helyi önkormányzattal, közösségi szervezetekkel, állami és szövetségi kormányzati szervekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel. A tanulmány azt mutatja be 20 amerikai város kapcsán, hogy miként van jelen a többszintű kormányzás és az egymásrautaltság a fenntarthatósággal és a klímavédelemmel kapcsolatos tervekben. Megismerhetjük, hogyan dokumentálják a különböző kormányzati kapcsolatokat, valamint ezek célját. Az eredményekből kirajzolódik a kormányzati szervek közötti kapcsolat fontossága, illetve az „alkudozási” és a tárgyalási készségek jelentősége azon önkormányzati vezetők esetében, akik a városi fenntarthatóságon és a klímavédelmi kezdeményezéseken dolgoznak.

A cikk a környezetileg fenntartható utazási szokásokat és módszereket vizsgálja, illetve azt, hogyan ösztönözhetőek az egyes emberek a környezettudatosság elfogadására utazásaik során. A helyi adottságokat tekintve olyan területeken érhetőek el változások, mint a forgalmi torlódások és a zaj csökkentése, illetve a helyi környezet minőségének javítása. Ugyanakkor az elmúlt években a globális éghajlatváltozás miatti aggodalom némileg átalakította a fenntartható utazásra vonatkozó gondolatokat, a szén-dioxid kibocsátás csökkentése került előtérbe és egyéb alapvető életmódbeli változások, mint például az éghajlatváltozás elleni küzdelem lehetősége. A cikk azt is vizsgálja, hogy az egyének milyen módon tehetnek a fenntartható utazásért, és ehhez fókuszcsoportos adatokat gyűjtöttek össze egy nagyobb kutatási projekt kapcsán az utazási szokásokat illetően az Egyesült Királyságban. A fenntartható utazással kapcsolatban még mindig döntően környezetvédelmi aggályok jutnak eszünkbe, illetve gyakorlati kérdések, mint a kényelem.

1. rész: Elmélet

- Útfüggőség (path dependence) és új útvonalteremtés (path creation) a megújuló energiaforrásokra épülő technológiákban

- Útvonalteremtés: heterogén erőforrások előállítása a dán szélturbinai klaszterek felbukkanásával

- Útfüggőség és új technológiai útvonalteremtés a dán szélerőmű-iparban

- Alternatív útvonalteremtések rendszerének összehasonlítása a kialakulóban lévő holland, svéd és finn bioüzemanyag-mezők kontextusában

2. rész: Földrajz

- Megújuló energiaforrásokra épülő technológiák és útvonalteremtés: az energiaátvitel többlépcsős megközelítése az Egyesült Királyságban

- Átlósság és átmenet: zöld innováció és új regionális útvonalteremtés

- A hajóépítés régi útjától a tengerparti szélenergia előállításának új útjáig: észak-németországi esettanulmány

- Iparági megjelenések térbeli folyamatai: az Egyesült Államok szélturbinaipara

3. rész: Szabályozás

- Tiszta energia technológia (clean energy technology) és a nem szénalapú árpolitika szerepe: evolúciós közgazdaságtan terv

Angol nyelvű cikkek!

 

A cikk az Egyesült Államok szövetségi környezetvédelmi politikáját és a helyi iparági diverzifikációt járja körül a tiszta levegő törvény (Clean Air Act) példájával illusztrálva. A tiszta levegő törvény szerinti levegőminőségi előírások módosítják a helyi ipar diverzifikációját azzal, hogy a gazdaság leginkább szennyező ágazataiban előforduló koncentráció csökkentését írják elő. Az Egyesült Államokban 26 év időszakában vizsgált megyei szintű átfogó adatok áttekintésével a szerzők fontos kapcsolódást találnak a levegőminőségi előírások és a helyi ipar diverzifikációja között. Az ózon, szén-monoxid és kén-dioxid kibocsátásának tiltásával a helyi ipar szakosodása jelentősen romlik, sőt, ezek a hatások folytatódnak azután is, miután a fenti kibocsátásra egy terület megszerzi az engedélyt.

Angol nyelvű cikk!

 

A világban elterjedt szegénység, környezeti károk okozása, az emberi élet elveszejtése megelőzhető lenne az emberiség számára ismert technológiák segítségével, melyek közül sok egyszerűen nem áll rendelkezésre azok számára, akiknek szükségük van rá. A fenntartható fejlődés kritikus információihoz való hozzáférés hiánya közvetlenül felelős lehet az – erkölcsileg és etikailag elfogadhatatlan mértékű – emberi szenvedésért és halálért. A megoldás erre a problémára a nyílt forráskódú megfelelő technológia (open source appropriate technology – OSAT), amely olyan technológiákra utal, amelyek a fenntartható fejlődést segítik, miközben a nyílt forrású szoftverekhez hasonlóan ingyenesek. Ez a technológia könnyen és gazdaságosan hasznosítható rendelkezésre álló forrásokat használ, amellyel a helyi közösségek igényei meg tudnak felelni a környezetvédelmi, kulturális, gazdasági és oktatási források korlátainak és peremfeltételeinek. A cikkben a szerző megvizsgálja az OSAT nyílt forráskódú és megfelelő technológiájú aspektusát is és következtetéseket von le a technológia hosszú távú használatáról.

A fenntartható fejlődés berkein belül állandó téma az éghajlat stabilizálása, valamint a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására tett környezetbarát megoldások megtalálása, miközben a kibocsátás jelenlegi szintje csak egy változó ebben az összetett képben. Míg a kibocsátás mértéke egyértelműen probléma, a fő hajtóereje az ember által okozott felmelegedésnek az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának növekedése a légkörben. A cikk hat ország (Kína, India, Koreai Köztársaság, Thaiföld, Anglia és az Egyesült Államok) esetében vizsgálja az egy főre jutó gázkibocsátást és az összesített kibocsátást az elmúlt 200 évben. Köztudott, hogy a szén-dioxid-kibocsátás szoros összefüggésben áll a gazdasági tevékenységekkel, ám a szerzők rávilágítanak arra, hogy néhány ország elérte az egy főre jutó kibocsátás mértékének maximumát, míg más országok még nem.

A cikkben a szerzők megvizsgálják a földrajz hatását a termelési terület agglomerációjára az Európai Unióban. Megpróbálják számszerűsíteni, hogy az egy főre jutó GDP térbeli mintázata mennyi részben köszönhető belső, vagy külső tényezőknek. A szerzők demonstrálják a változók és a modell specifikációjának érzékenységét, amelyhez szükséges a térbeli jellemzők árnyalása, hogy az eredmények torzulása kiküszöbölhető legyen.

Angol nyelvű cikk!