Napjainkban egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fokozódó erejű városi hősziget jelenségének. A megelőzésére és hatásainak kiküszöbölésére irányuló kutatások pedig egyre fontosabbak a várostervezésben és városfejlesztésben. A 2011 júniusától 2014 áprilisáig tartó UHI (Urban Heat Islands) projekt feladata nemzetközi eszmecserét indítani a döntéshozók, települési és regionális önkormányzatok tisztviselői és a szakértői oldal között, amelynek eredményeként megalapozott programokat és stratégiákat dolgoznak ki. Az UHI magyarországi résztvevője az Országos Meteorológiai Szolgálat. A projektről félévente megjelenő e-hírlevélben tájékoztatják a szakembereket, döntéshozókat és az érdeklődőket.
Az
UHI projekt 2011 júniusától 2014 áprilisáig tartó nemzetközi tudományos kutatási projekt, amelyet a
Central Europe Programme és részben az
Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszíroz. Hét európai tagországból összesen 18 partnerszervezet vesz részt benne, köztük egyetemek, kutatóintézetek, regionális fejlesztési ügynökségek és települési önkormányzatok. Magyar részről az Országos Meteorológiai Szolgálat csatlakozott a projekthez.
A projektben 9 nagyváros illetve nagyvárosi térség vesz részt:
A projekt feladata egy nemzetközi eszmecserét indítani a döntéshozók, települési és regionális önkormányzatok tisztviselői és a szakértői oldal között, amelynek eredményeként megalapozott programok és stratégiák készülnek a fokozódó erejű városi hősziget jelenség megelőzésére és annak hatásaihoz, kockázataihoz való alkalmazkodásra.
A projekt a következő feladatokra koncentrál:
-
A városi hősziget jelenség jobb megismerése és a kapcsolata a globális éghajlatváltozás folyamataival
-
Állandó nemzetközi megfigyelési hálózat kialakítása a jelenség vizsgálatára, illetve a hálózat fejlesztése
-
Megelőzési és alkalmazkodási stratégiák kidolgozása
-
A területhasználati szabályozás és tervezés rendszerének és eszközeinek fejlesztése, harmonizálása a megelőzési és alkalmazkodási stratégiákhoz
A városi hősziget
(Urban Heat Island – UHI ) a város légterében a természetestől eltérő felszínborítású területeinek fokozott felmelegedése és az épületek, útburkolatok hőtároló hatása miatt kialakult hőtöbbletet jelenti. Ennek hatása, hogy városi környezetben naplemente után jóval lassabban hűl le a levegő, mint a külterületen, így az éjjeli órákban a belváros felé haladva egyre magasabb hőmérséklet tapasztalható. A fokozott felmelegedés mind nyáron, mind télen tapasztalható, egy átlagos 100-150 ezer lakosú városban akár 5-8°C is lehet a maximum hőmérsékletek különbsége, az éves átlaghőmérsékletben pedig 1-2°C többlet tapasztalható. A magasabb hőmérséklet a légcserét is befolyásolja, így igen komoly hatása van a városok energiafogyasztására és a lakosok egészségére. Kutatása és az eredmények felhasználása a várostervezésben, városfejlesztésben ezért egyre nagyobb szerepet kap. A globális klímaváltozás hatásait is erősíti a városi hősziget, ez különösen sürgetővé teszi a jelenség kutatását és figyelembevételét a várostervezés során.
A program hamarosan "
e-Newsletter " rovatot indít angol nyelven (a későbbiekben magyar nyelven is elérhető lesz) a városi hősziget iránt érdeklődő kutatók, döntéshozók és minden érdeklődő számára.
Összeállította:
Kohán Zoltán
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
forrás:
