Területfejlesztési, urbanisztikai szakcikkek – 2012. május

A cikkből kiderül, hogy a mozgalom 2003-ban indult el Hollandiából, hazánk 2010-ben csatlakozott. A célok között szerepel a fenntarthatóság és az öko-gondolkodás. Ennek jegyében olyan települések létrehozása, kialakítása a cél, ahol az ökoszisztéma és a város együtt van jelen, és ez a zöldfelületek arányának növelésével érhető el. A cikk részletesen kifejti, milyen környezeti, társadalmi, életmódbeli pozitív hatásai lehetnek a városi növényzet, zöldterület megnövelésének. Majd ízelítőt kapunk a magyarországi helyzetről, példaként olvashatunk a margitszigeti öko-játszótérről, ezen kívül Nemesvásmoson készül egy rendezvény- és szabadidőpark, valamint Miskolc is vállalta, hogy többet tesz a mozgalom célkitűzéseiért.

A fenntartható város eszményéről szóló cikk egy érdekes kérdést vizsgál: bizonyos elméletek szerint a városi ember ökológiai lábnyoma kisebb, mint az alacsonyabb népsűrűségű, kisebb területeken élőké. Természetesen más kutatók és kutatások cáfolják ezt az állítást. Ebből is látható, milyen nehéz a városi létet fenntarthatóvá tenni, illetve ennek mutatóit, mérőszámait kitalálni és alkalmazni. A cikk említ néhány kezdeményezést, vállalást, melyet országok, városok követnek a fenntarthatóbb települések kialakítása érdekében. A cikkíró sem dönti el a vitát, hogy vidéken, falun, vagy városban éljünk, hiszen a döntő az, hogy ahol éppen vagyunk, ott próbáljunk környezettudatosan élni.

A cikk összefoglalja a fenntartható fejlődés „történetét”, végigveszi, mikor, hogyan került a gondolkodás középpontjába és vált egységes célkitűzéssé világszerte. Kitér a különböző konferenciákra, egyezményekre, nyilatkozatokra, melyek mérföldkövek a fenntarthatóság felé vezető úton.

 

A szerző az általa kialakított, a fenntartható kistérségek megvalósítását célzó koncepcióról és annak tapasztalatairól számol be. Összefoglalja ennek legfontosabb összetevőit (fenntartható közösség, gazdaság, infrastruktúra, intézményrendszer, természeti környezet), majd megismerhetjük a tesztelés módszertanát, szereplőit, a fókuszcsoportok feladatait. A cikk végén összegezve olvashatjuk a következtetéseket is: összehangolt fenntarthatósági koncepcióra van szükség, melyhez részterületenként lehet forrásokat kapcsolni, ám ha átfogó folyamatként tekintünk a fenntartható kistérségek kialakítására, akkor így is elérhetőek a megfelelő eredmények.

 

Az éghajlatváltozás és az erőforrások kiapadása a megújuló energiaforrásokra való áttéréshez vezet. A megújuló energiákat és az energia iránti keresletet is a fizikai környezet befolyásolja, ezért a terület- és tájrendezés szerves részei. Az alternatív energiával működő – vagyis fenntartható – tájak hosszú távú fejlesztésének tervezése kihívások elé állítja a területrendező és tájépítész szakembereket. A kétrészes cikk első részében bemutatott hosszú távú regionális tervezés módszertani keretén belül a szerzők egy alternatív ötlépéses megoldást prezentáltak az integrált látásmódra. A cikk második része ezt az ötlépéses módszert fejti ki és mutatja be egy hollandiai példán.

Angol nyelvű cikk!

Egy 2000-es brit dokumentum nyomán a szerző négy ismérvet sorol fel a vidéki térségekkel kapcsolatban: élettel teliség, tevékeny hozzáállás, védettség, irányítás és a saját érdekeit érvényesíteni tudó attitűd. Ha mindez megvan, akkor beszélhetünk ideális vidékről. „Hardware” tényezőként említi a szerző a fizikai, gazdasági adottságokat, erőforrásokat. A helyi irányítás és a társadalmi, közösségi feltételek állnak a másik, a „software” oldalon. Ezeket vizsgálja részletesebben is a cikk.

 

A szerző meglátása szerint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó szabályozás nagy változásokat hozhat a közösségi fejlesztéspolitikában. Hangsúlyos a változtatások felismerésének szükségessége, a tervezés átgondolása. A szerző két tervezési modellt is ismertet, ezt követően rátér a végrehajtás problémájára, ahol fontos az eljárásrendek konvergenciája, illetve az eredmény-orientált szemléletmód.

- A környezetvédelmi tervezés kihívásai: esettanulmányok Európából és az Egyesült Államokból

- A svéd állami lakásprogram keretében épült házak felújítása és passzívházzá alakítása

- Szabályozási és stratégiai hozzájárulások az alacsony szén-dioxid kibocsátás elérésének tervezéséhez

- Nyugati Falu: új ökológiai környék fejlesztése a kaliforniai Davis településen

- Az Aldo Leopold Legacy Center: a közösség fogalmának kiterjesztése a karbon menedzsmenten belül

- Alacsony széndioxid kibocsátás elérésnek tervezése és fejlesztése

- Ökológiai városrehabilitáció integrált tervezése

Angol nyelvű cikkek!

 

Az Európai Unió talajvédelmi tematikus stratégiája keretében a politikai döntéshozók könnyen hozzáférhető talajadatokat és különböző jellegű és terjedelmű információkat igényelnek, hogy Európa-szerte értékelni tudják a talaj állapotát. Ennek az igénynek a kielégítésére az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) úgy döntött, hogy létrehozza az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában található Európai Talajadatközpontot (ESDAC).

Az ESDAC egyike az elmúlt 4 évben létrehozott környezetvédelmi adatközpontoknak, melynek feladata a szabályázosok kidolgozása, végrehajtatása és ellenőrzése az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához kapcsolódóan. Az ESDAC http://esdac.jrc.ec.europa.eu [1] központi szerepet tölt be az Európai Unió talajadatainak hozzáféréséhez különböző webes alkalmazások segítségével, valamint az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elsődleges kapcsolattartó és információszolgáltató központja. Ez a kialakítás az összehangolt adatbázisok kiértékelésével a talajvédelem mérésének elősegítését is biztosítja.

Angol nyelvű cikk!

A tanulmány a svájci népesség városi növekedését mutatja be. A néhány évtizedes népességcsökkenést követően a városokban növekedés figyelhető meg. Ez az eredmény a szerző szerint nem a városfejlesztés kizárólagos érdeme – számos mögöttes mechanizmusnak is köszönhető, mint például a lakásépítések növekedése, valamint a be- és kivándorlás arányának változása. A svájci városok lakossága 2000 után indult növekedésnek nemzetközi bevándorlókkal, fiatal felnőttekkel, családon kívüli háztartásokkal és néhány közép- és felsőosztályba tartozó lakossal. Demográfiai szempontból a családi élhető környezet a városon kívülre költözés hajtóereje, így a népességnövekedés még mindig nagyobb az elővárosokban, mint a nagyvárosokban.

Angol nyelvű cikk!

 

A cikk a városi turizmus fejlesztésének pályáit mutatja be Antalya, Amszterdam és Liverpool példáján keresztül. A szerzők Paul Kantor és H. V. Savitch elméletét felhasználva mutatják be a három város esetében a turizmusfejlesztés négy változó tényezőjének – piaci feltételek, kormányközi támogatás, helyi kultúra és a népesség – megvalósulását. Az esettanulmány részben írásos dokumentumokra, részben pedig az idegenforgalmi ágazat állami, félig magán- és magánszervezetek képviselőivel folytatott személyes beszélgetésekre támaszkodik. Úgy találták, hogy Savitch és Kantor városfejlesztési elmélete csak részben segít megmagyarázni a városi turizmus eltérő fejlesztési módozatait.

Angol nyelvű cikk!

 

A szerzők a városfesztiválok és a városfejlesztés kapcsolatát vizsgálják hollandiai példán keresztül. 30 év után a hágai North Sea Jazz Fesztivál (NSJF) elköltözött a városból Rotterdamba, miután részlegesen lebontották a helyszínként szolgáló területét. A 2006-os költözés illusztrálja azt a helyzetet, hogy egyes városok aktívan versenyeznek fesztiválok megtartásáért. A cikk a kulcsszereplők egymás mellé helyezésével vizsgálja meg egy fesztivál helyének fontosságát mélyinterjúk és széles körben elvégzett kérdőíves felmérés segítségével a költözés előtt és után. Az interjúk azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok a fesztiválokat fontos városi eseménynek tartják, bár a felmérés eredménye az, hogy a vendéglátó városok és a fesztivál között gyenge a közvetlen kapcsolat. A következtetések levonása mellett betekintést adnak a téma eddig kevéssé dokumentált irodalmába is.

Angol nyelvű cikk!

A cikk a svéd nemzeti infrastruktúra-tervezés és a helyi várostervezés összehangolását mutatja be egy aktuális tervezési projekt esettanulmányán keresztül, melyben egy tervezett nagysebességű vasútvonal egy közepes méretű város központján halad át. A projektben részt vevő felek közös erőfeszítésre való készségének vizsgálatával felfedi az együttműködési kötelezettségvállalás hiányosságait, valamint ennek apropóján a felek saját magukkal szembeni elvárásait is. A következtetésben feltárják a nemzeti tervezési rendszer hiányzó egységes térbeli perspektíváit és felhívják a figyelmet az intézményi feltételek összehangolásának fontosságára. 

Angol nyelvű cikk!

A modell fogalom urbanisztikai értelmezésben egyszerre jelenti az építészet elméletét, gyakorlati megvalósulását és a kapcsolódó sokrétű államszervezeti, kulturális és társadalmi kontextust, mely mind létrejöttét, mind pedig várható fejlődési irányát determinálja. A városmodell kifejezés használata egyrészt kényelmes, mert jól körülhatárolható kritériumokat fogalmazhat meg – másrészt pedig számos problémát okoz, mert a megfogalmazott elvárások földrajzi, tradicionális és egyéb okokból területileg jelentősen eltérhetnek. A tematikus összeállítás, melynek alapja a 2011 májusában, a neuchateli egyetemen rendezett urbanisztikai szeminárium anyaga, elméleti összefoglaló a kérdéskörről, nemzetközi példákkal.