A
Falu folyóirat legfrissebb számában jelent meg
Dr. Dinya László írása Fenntarthatóság alulnézetben – a fenntartható kistérség modellje címmel. Bevezetőjében az általa koordinált és kidolgozott modellkoncepciót említi mint lehetséges választ a manapság egyre aktuálisabb fenntartható kistérség kialakításának és a globális kihívások problémájára. Mivel minden kistérség egyedi kihívásokkal, problémákkal küzd, ezért a válaszoknak is egyedieknek kell lenniük, ám a kidolgozott modell tapasztalatai, módszerei átültethetőek, alkalmazhatóak.
A szakember öt fő területben látja a legfontosabb összetevőket:
-
fenntartható közösség
-
fenntartható gazdaság
-
fenntartható infrastruktúra
-
fenntartható intézményrendszer
-
fenntartható természeti környezet
Ezekhez részterületeket kapcsol szerző, melyekkel együtt adják a fenntartható kistérségi modell elemeit. A modell tesztelése a gyöngyösi kistérségben történt, ahol a helyi „elit” – azaz a kistérség véleményformálói, döntéshozói, mérvadó szereplői – alkották a fókuszcsoportot. A cikk összefoglalja a résztvevők „feladatait”, a kitöltött kérdőívek lényegét, a feldolgozás menetét. Ezek elemzése során érdekes, bár nem teljesen meglepő válaszokkal találkozhattak az értékelők: a fenntarthatóság szempontjából kiemelkedően fontosnak ítélt területek között szerepel a termelés színvonala, az energiaellátó-rendszer, a természeti erőforrás-potenciál, míg a legkevésbé fontosak között a táj, a természeti szépségek, az információs infrastruktúra, illetve a civil hálózatok fejlettsége. Összességében kedvezőtlennek – egy 5 fokú skálán 2,94-nek – értékelték a kistérség helyzetét. Az is kitűnik a felmérésből, hogy egy ideális helyzetben, amikor összehangolt fejlesztési koncepció mentén változhatnának az irányok 2020-ig, igen sokat javulna a megítélés – legalábbis így látják-remélik a fókuszcsoport tagjai.
Elmondható, hogy – akár ezen modell segítségével – érdemes olyan átfogó, komplex, összehangolt koncepciót kidolgozni a fenntartható kistérségek kialakítására, megszervezésére, amelyek nem rekednek meg az adott szinten (pl. mikroszint – kormányzati szint), hanem „kommunikálnak” egymással, a célok és a módszerek összeérnek.
A teljes cikk A Falu folyóirat 2012. 1. számában olvasható.
forrás:
A Falu, 2012. 1. sz., 29-40 p.
Összeállította:
Hámory Zsófia
VÁTI Nonprofit Kft
Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság
Dokumentációs Központ
