A tájépítészet felelőssége a klímavédelemben – konferenciát tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen

„A Tájépítészet Társadalmasítása” programsorozat keretében április 27-én tartották „A tervezés növekvő szerepe a klímaváltozásra való felkészülésben” címet viselő konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusán, a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya, a Magyar Építész Kamara, a BCE Tájépítészeti Kara, valamint tájépítész szakmai szervezetek rendezésében.

A konferencia célja az volt, hogy választ adjon arra a kérdésre: miként tud a tájépítészeti tervezés hozzájárulni a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséhez. A témakörön belül hangsúlyos szerepet kapott az energiagazdálkodás kérdése.

A konferencia megnyitóján előadást tartott az esemény díszvendége Nigel Thorne, az Európai Tájépítész Szövetség (EFLA) [1] elnöke, a Tájépítész Világszövetség (IFLA) [2] alelnöke. A kormányzat részéről Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár, V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár osztotta meg a témával kapcsolatos gondolatait a közönséggel. A délelőtti plenáris ülésen a klímaváltozás és energiagazdaság térségi összefüggéseiről, a területhasználat fenntarthatóságáról és a megújuló energiákról volt szó.

A plenáris ülést követően a résztvevők négy területi szinthez, vagy léptékhez (területrendezés, településrendezés, szabadtértervezés, építészet) köthető szekcióülés keretében a klímaváltozás és energiagazdálkodás kérdéseivel foglalkoztak, míg az ötödik szekció résztvevői a zöldenergia alkalmazási lehetőségeit vitatták meg. Minden szekcióban több felkért szakértő tartott rövid vitaindító előadást az adott témában, majd közös együttgondolkodás, tapasztalatcsere kezdődött a résztvevőkkel.

A kétórás szekcióüléseket követően a záró plenáris ülésen a felmerült ötleteket és konkrét irányokat, beavatkozási területeket, a tájépítész szakma lehetséges feladatait vitatták meg a résztvevők. Megállapításra került, hogy a tájépítészek a maguk szakterületén – legyen szó akár településrendezésről, akár szabadtértervezésről –, képesek hozzájárulni a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. Elhangzott, hogy a táj az összes létező fejlesztés befogadó közege, ezért a tájépítészeknek már a tervezésnél törekedniük kell arra, hogy minél több tervezői csapatban képviselve legyen a szakma, hiszen nemcsak az esztétikai kérdésekben, hanem az ökológiai, környezetvédelmi szempontok határozottabb érvényesítésében is nagy felelőssége van a tájépítészeknek. A szakmai szempontok elfogadását gazdasági érvekkel is megfelelően alá kell támasztani, különösen a politika szereplői felé. Mindemellett nagyon fontos a társszakmákkal való szoros együttműködés, a kölcsönös bizalom kiépítése és ahol csak lehetséges az érintett közösség bevonása.

Összállította:

Illés István

VÁTI Nonprofit Kft