"A szükséges egyeztetések lezárultával a Kormány elfogadta, és határozatába foglalta a Magyarország Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről szóló KHEM előterjesztést, amelynek a Kormányhatározata a Magyar Közlöny 2010. évi 47. számában jelent meg március 31-én. A 1076/2010. (III.31.) számú Kormányhatározat tartalmazza az energiahatékonyság javításának 2020-ig szóló stratégiai alapelveit, Magyarország 2016-ig szóló nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervét és a célkitűzések megvalósításának támogatási igényeit is."
"A Kormányhatározat mellékleteként elfogadott Intézkedési Programban foglaltak célja mozgósítani a közvéleményt, az állami döntéshozókat és a piaci szereplőket az energiahatékony, környezetkímélő és az erőforrásokat hatékonyan hasznosító épületek, berendezések, technológiák és közlekedési módok preferálása érdekében. Ennek révén biztosítható ugyanis, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelően Magyarország a 2008-2016. közötti időszakban az EU emissziókereskedelmi rendszerének hatálya alá nem tartozó ágazatok és iparágak végső energiafelhasználását évi egy-egy százalékkal csökkenteni tudja, ami 2016-ig elérendően az érintett ágazatok energiafelhasználási igényének 57,4 PJ/év (15970 GWh/év) mérséklését jelenti.
A fenti célok elérése érdekében a rendelet három jól elkülöníthető eszközt határoz meg: a beruházások közvetlen támogatását; a közvetlen hatással bíró jogi lépések megtételét, jogszabályok megalkotását; illetve az alapvetően közvetett hatású energiahatékony szemléletmód terjesztését.
A fenti eszközök számára a cselekvési tervben megjelölt fő beavatkozási területek a következők:
-
a lakossági, intézményi és vállalkozói épületállomány energiahatékonyságának javítása, növelése;
-
a közlekedés és szállítmányozás energiahatékonyságának a növelése;
-
a tipikusan energiafogyasztó, és ezáltal az energiaigények mértékét jelentősen befolyásoló termékcsoportok energiahatékonyságának a növelése,
-
szemléletformálás, oktatás.
Az intézkedések a hazai klímavédelem és energiapolitika célkitűzéseivel összhangban vannak. Megvalósulásuk esetén mérséklődik az ország energiaimport-függősége, javul a környezet állapota, csökkenek a lakosság energiával kapcsolatos terhei, valamint a megvalósuló beruházásoknak köszönhetően javul a magyar vállalkozások gazdasági helyzete, versenyképessége is.
A Kormányhatározatot tartalmazó Magyar Közlöny szám az alábbi linken keresztül érhető el:
forrás:
