Kistérségi célok, fejlesztési lehetőségek: Érték-Térkép

[3]A VÁTI Nonprofit Kft. Dokumentációs Központjának közhasznú feladata a különböző térségi tervek összegyűjtése, rendszerezése és elérhetővé tétele. A beküldött tervek adatait adatbázisban rögzítjük, így bárki számára kereshetővé válnak. A Dokumentációs Központ ezen terveket, dokumentációkat szolgáltatja, bárki kikérheti azokat. Természetesen az egyedi betekintéseken túl a gyűjtés célja, hogy egy helyen legyenek elérhetőek, feldolgozhatóak és továbbgondolhatóak ezek a koncepciók, programok, azaz területi szintenként össze lehessen vetni őket, így egy viszonylag teljes kép alakulhat ki az ország területfejlesztési tevékenységéről. Gyakran jelennek meg olyan kritikák, melyek értelmében a tervek, vagy legalábbis a tervek egy részének tartalma túlságosan általános, kevés objektív információt tartalmaz. Ez részben így van, de ami méginkább igaz, hogy a tervek tartalmának gyors áttekintése, egymással történő összevethetősége még a témában otthonosan mozgó szakértők számára is meglehetősen nehézkes és  időigényes.

 

A Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer [1] (továbbiakban: TeIR [1]) üzemeltetése során is felmerült az igény egy olyan alkalmazásra, mely a tervekben leírtakat könnyen áttekinthető formában bocsátja az érdeklődők rendelkezésére úgy, hogy egyrészt az adott térségre már jellemző társadalmi-gazdasági helyzetet bemutatja, másrészt jól elkülöníthetően kezeli a fejlesztési elképzeléseket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársaival rendszeresen konzultálva 2011 végére készült el a TeIR-regisztrációhoz [1] kötött, úgynevezet „Érték-Térkép” alkalmazás [2], mely a korábban említett igényeknek eleget tesz, sőt a támogatási adatok megjeleníthetőségével arra is lehetőség nyílik, hogy az utóbbi időkben egy-egy adott térségbe érkezett támogatások volumene, egy főre jutó összege is lekérdezhető.

Az „Érték-Térkép” alkalmazás elkészítése során, a főbb potenciális felhasználókkal egyeztetve kizárólag a kistérségi koncepciók [4]ból nyert adatokkal foglalkoztunk. Tekintettel arra, hogy bár a 16/2010 (II. 5.) kormányrendelet [5] a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról előírja a Dokumentációs Központba történő tervi adatszolgáltatást, annak elmulasztását szankció nem terheli, így gyakran még abban az esetben is ismételt megkeresésre van szükség, ha az adott kistérség egyébként rendelkezik vonatkozó fejlesztési dokumentummal. Az adatok összegyűjtése során arra is fény derült, hogy a dokumentumok keletkezési ideje időben széles spektrumot ölel fel, illetve néhány kistérség egyáltalán nem rendelkezik ilyennel. Az alábbi térkép azt mutatja, hogy mely kistérségekre sikerült a szóban forgó dokumentumot feldolgozni, melyik évből származik a legfrissebb verziója, illetve hol beszélhetünk adathiányról, ahol nincs, vagy nem szolgáltattak megfelelő dokumentumot.

 

A feldolgozási folyamatban további nehézséget jelentett, hogy a dokumentumok többsége egyáltalán nem, vagy csak nagyvonalúan követ egységes szerkezetet. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy egy-egy kistérség kapcsán kizárólag a fejlesztési elképzelésekre fókuszáltunk. A fejlesztési elképzelésekkel természetesen sok esetben összefügg az adott kistérség aktuális vagy közelmúltbéli társadalmi, gazdasági helyzete. Az erre vonatkozó adatokat azonban nem a kapcsolódó dokumentumokból vettük át, hanem a TeIR adatbázisán keresztül mutatjuk be.

A fejlesztési dokumentumok feldolgozásakor a koncepciók javaslattevő fázisában megfogalmazott általános célokat, valamint a stratégiai és operatív programokban nevesített projektek konkrét célkitűzéseit számszerűsítettük. Ezeket az úgynevezett célindikátorokat öt nagy fejlesztési témakör (Gazdaság, Környezet és ökológia, Humánerőforrás, Infrastruktúra, Térségi együttműködés) többszintű kategóriarendszerébe illesztettük. Ennek a rendszernek a legalsó szintjén a célok „létesítés” és „fejlesztés” kategóriákba kerültek attól függően, hogy egy kistérség új létesítmények, illetve szolgáltatások létrehozását, vagy már meglévők korszerűsítését, illetve fejlesztését tűzte ki célul. Ezzel tehát jól elkülöníthetők egymástól a kistérségek mennyiségi és minőségi fejlesztési elképzelései. A megfogalmazott célokhoz számértékeket rendelve és azokat súlyozva, a kistérségeket 5 osztályba soroltuk. Ezek az osztályértékek fejezik ki, hogy egy adott fejlesztési terület (pl. közúti infrastruktúra) egy adott kistérség esetében országos összehasonlításban milyen jelentőséggel bír.

Az „Érték-Térkép” alkalmazás lényeges adatbázisát képezik a támogatási adatok. Ennek keretében megjelennek Operatív programok bontásban, a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv megítélt támogatás adatai kistérség és megyei szinten a 2004–2011 közötti időszakra vonatkozóan. A térképen a kistérség, megye 1 főre jutó megítélt támogatási összegét jelenítjük meg. A támogatási adatokat a megvalósulás helyszíne szerint rendeljük a kistérséghez, megyéhez.