Területfejlesztési, urbanisztikai szakcikkek – 2012. március

Irigylésre méltó város képe rajzolódik ki a cikkből: Koppenhága élen jár a fenntartható városfejlesztésben, tele van bicikli utakkal, figyel a környezetvédelemre, azon belül a szelektív hulladékgyűjtésre, különös figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások használatára. A városfejlesztés, építkezések során új funkciókkal látnak el régi épületeket, passzív épületekben gondolkodnak az új beruházások során.

Az angliai Open University által szervezett „Co-operative Research on Environmental Problems in Europe” projekt civil szervezeteket és szakembereket hozott össze, hogy közös kutatómunka keretében értekezzenek az európai környezetvédelmi problémák megoldásáról. A mezőgazdasági gyakorlatokra és innovációkra koncentrálva a projekt a fenntartható mezőgazdaságot elemezte. A civil szervezetek és az akadémikusok együttműködésével a civilek perspektívái (pl. agroüzemanyagok, agrokörnyezettan) is bekerültek a kutatási területek közé. A koncepció segített elmélyíteni az EU domináns innovációs menetrendjének kritikai elemzését, amely sok civil szerint a fenntarthatatlan fejlődéssel egyenlő, vagyis állandósítja a fenntarthatósági problémákat. A kutatási folyamat felerősítette a civilek erőfeszítéseit az uniós politikai keretekbe való beavatkozásra, a domináns agendak kihívás elé állítására és az alternatív megoldások elősegítésére.

A városi fenntarthatóság szociáldemokrata nézőpontból való megközelítését foglalja össze a cikk. A hagyományos tipológiák neoliberális megközelítésben magyarázzák a fenntarthatóság fogalmát, amely a fogalmat gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókkal kiegészítve magyarázza. Ez a hozzáállás nem veszi figyelembe a fenntarthatóság kihívásait, melyek éppen a társadalmi, gazdasági és környezeti változók kölcsönhatásából erednek. Azok a modellek, amelyek képtelenek e változók vizsgálatára és azok kollektív eredményeinek értékelésére, ugyanúgy képtelenek a fenntarthatóság strukturális kihívásiról érvelni. A cikk a fenntarthatóság egy új tematikus megközelítését mutatja be ausztrál kutatási példán keresztül annak érdekében, hogy minősítse a városi fenntarthatóság mutatóit. Az említett megközelítés a városi fejlődést a kényelem, hozzáférhetőség, méltányosság és környezeti teljesítmény fogalmak mentén kategorizálja az erőforrások megőrzéséhez viszonyítva. A javasolt megközelítés érzékenyen reagál a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok integrálására a földhasználat tervezésekor, ezáltal javítja a közösség természetes és épített környezetének fejlesztését.

A cikk a fenntartható fejlődés korábban már azonosított kihívásaira fókuszál több ágazatban, valamint azokra a teendőkre, melyeket a különböző intézményeknek és egyéneknek kell megtenniük a fenntartható pálya elérése érdekében. A fenntartható fejlődést akadályozó problémák megoldásában nagy hangsúlyt kap az interdiszciplináris problémamegközelítés. Az "ökológiai modernizáció" nézetének alapja az a meggyőződés, hogy a tudomány és a technológia az emberi jólét folyamatos javulását eredményezi, azonban a feltörekvő posztmodern "ökológiai paradigma" is hangsúlyozza a természettel és más szereplőkkel való harmóniát. A globális társadalmak számos kihívás előtt állnak, például a természeti erőforrások pusztulása, a nemzetközi közösség környezeti és társadalmi felelősségvállalásának globális mechanizmusával kapcsolatos módszerei, valamint, hogy helyi és nemzetközi szinten is kiegyensúlyozatlan a jólét eloszlása. A kormányoknak, civil szervezeteknek, akadémikusoknak, őshonos népeknek, közösségeknek, üzleti vállalkozásoknak és a nemzetközi szervezeteknek részt kell vállalniuk a környezeti és ökológiai szempontból megfelelő fejlesztési politikák megfogalmazásában és érvényesítésében, valamint a megfelelő kutatásban, oktatásban, képzésben, tudatosságban és a társadalmi értékek változtatásában, ahogy az a fenntartható fejlődés támogatására létrejött Föld Chartaban is szerepel.

Angol nyelvű cikk!

A fenntartható fejlődés és a környezeti innovációk egyre nagyobb figyelmet kapnak a regionális tanulmányokban és a kapcsolódó szakirodalomban. A fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak sokkal kevesebb figyelmet kaptak, mivel alapvető átalakításokhoz vezethetnének technológiákban, iparban és az életmódban. Ez a „fenntarthatósági átmenet” ugyanakkor az innovációs tudományok oktatóinak egyre jobban az érdeklődési körébe került, azonban ezek a megközelítések többnyire figyelmen kívül hagyták a térbeli vonatkozásokat – egészen a közelmúltig. A cikk tehát feltérképezi a jövőbeli kutatásban a fenntarthatósági átmenetek földrajzát, valamint bemutatja az alapvető fogalmakat és az átmenet időszakának korlátozott szakirodalmát is. A regionális tanulmányok fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásainak szembeötlő sorait áttekintve a szerzők ígéretes kutatási területeket határoznak meg a két terület kapcsolódási pontjai között, empirikus tapasztalatokkal alátámasztva a fenntarthatósági átmenet kutatását.

Angol nyelvű cikk!

A cikk a globális válság eredményeként fennálló munkanélküliségi ráta regionális eltéréseinek változásait elemzi a megyei (NUTS 3) és kistérségi (LAU 1) szinteken az Európai Unió közép- és kelet-európai új tagállamaiban. Bár több mutató egyértelműen a konvergencia felé mutat, minden államban és mindkét megfigyelt kategória esetében nőtt a szórási tartomány a régió egészében; kivéve a magyar kistérségek esetében. Az elemzés tehát bemutatja a gazdasági válság és a mikro-regionális különbségek kapcsolatának kétértelmű jellegét, vagy inkább a válság jellegéből és súlyosságából, valamint a statisztikai mérés változékonyságából adódó függő viszonyát. Az eredményeik azt mutatják, hogy a globális gazdasági válság során vizsgált országokban néhány közös és ellentmondásos tendencia is megfigyelhető a regionális fejlesztés területén. E megállapításokat alapul véve több országot is sikerült beazonosítani a regionális minták hasonló változásának eredményeképpen.

Angol nyelvű cikk!

A szerző bemutatja a gazdasági válság hatását a magyar ipar területi szerkezetére. 1989 óta a külföldi tőke fontos szerepet játszott a magyar ipar megújításában és az új ipari terek kialakulásában. A 2008 őszén kezdődött gazdasági válság jelentős hatással volt a magyar gazdaságra, különösen a globalizált, exportorientált iparra – ezt a jelenséget vizsgálja a szerző is. Különösen azok az ágazatok szenvedtek a legtöbbet, ahol a helyi gazdaság szorosan kapcsolódott a globális gazdasághoz, pl. az autóipar és az elektronika. A tanulmány magjának a Dunántúl északi területét tekinti, mivel itt koncentrálódott leginkább az iparág, és itt lehet legjelentősebben érezni a válság hatását. Sőt, a válság felszínre hozta a magyar ipar területi szerkezetének dichotómiáját, ezen kívül hozzájárult – ha csak ideiglenesen is – a regionális különbségek csökkenéséhez. Ugyanakkor az új, félig post-fordista mintájú magyar ipar átszervezése nem következett be.

Angol nyelvű cikk!

A tanulmány egy elméleti megközelítést mutat be a területi termelékenység fogalmának elemzésére és a föld termelési tényezőként való szerepére a regionális tudományban. Az eredményeket empirikus kutatás keretében közli, melynek célja, hogy meghatározza és megmagyarázza a holland ipari ingatlanok területi termelékenységének regionális különbségeit. A szerzők megállapítják, hogy a térbeli termelékenységet befolyásolja az urbanizáció mértéke, a feldolgozóipari foglalkoztatás állapota, valamint az ipari parkok és a területfejlesztési politika is.

Köztéri művészet és városi újjáépítés Hollywoodban. A cikk a Los Angeles megyei központi közlekedési hálózat művészeti programjáról tudósít. Különösen Gilbert ’Magu’ Lujan terveit vizsgálja a Hollywood Boulevard és a Vine Street metrómegállójának kereszteződésében, és hogy ez hogyan szolgálja a város megújítását. Lujan terve a köztéri művészet egyik olyan példája, amely a városi terekben a hely történelmének filmiparral való kapcsolatát jeleníti meg. Fizikai dimenzióban fejezi ki Hollywood utcáin a csillogás fogalmát. Ugyanakkor, ahogy a cikkben vitatja a szerző, a csillogó Hollywood kiszorítja azokat a közösségeket és egyéneket, akik a környék szociális perifériáján túl léteznek.

Angol nyelvű cikk!

Az elmúlt 30 évben a városiasodás kiemelkedő jelenséggé vált, ezért több szereplőt is felkértek a jelenség megmagyarázására. Nagyon kevesen vetették fel, hogy a vidéki környezet bomlása volt az urbanizáció egyik kiváltó oka. A szisztematikus szakirodalmi áttekintéssel a szerző a környezet és az emberi mobilitás irányát kívánja meghatározni, és azt, hogy a városiasodás mennyiben játszott ebben szerepet. Az eredmények azt mutatják, hogy egyenlő figyelem irányult a környezeti mobilitásra mindkét irányban. A cikkek közül 40 százalék összpontosít az urbanizációra, de 93 százalékuk a környezetre való erőszakolásként ábrázolja az urbanizációt, és nem úgy, mint a környezet pusztulásának hatását.

Angol nyelvű cikk!

 

Az utóbbi években gyors urbanizáció zajlott világszerte, ami előnyökkel és problémákkal is járt. A fenntartható urbanizáció egyre fontosabb szemponttá vált a fenntartható fejlődés előmozdításához. Meglévő tanulmányok különböző módszereket vezettek be, hogy az urbanizációt fenntarthatósági gyakorlatokkal segítsék. Ezen módszerek alkalmazása hozzájárult a városi fenntarthatóság javításához. A fenntartható urbanizáció hatékony alkalmazásának további támogatásához olyan eszköz szükséges, amellyel megállapítható, hogy az urbanizáció egy adott folyamata fenntartható-e. A szerzők a cikkben bemutatják az urbanizáció és a városi fenntarthatóság kapcsolatának elemzésével a fenntartható urbanizáció értékelésének alternatív módszerét. A gyakorlatban ez a tevékenység definíció szerint egy dinamikus folyamat, amely lehetővé teszi a városi fenntarthatóság javítását, illetve fenntartása érdekében egy bizonyos szintű rutin elsajátítását. E meghatározás alkalmazásával bemutatják a fenntartható urbanizáció európai mértékegységének (EUME – a gazdaság ökonómiai mérete) rugalmassági együtthatóját, amely két paraméterből áll: az urbanizáció sebessége (VμR) és a városi fenntarthatóság sebessége (VμS). Az urbanizációs folyamat fenntarthatóságát az EUME mért értéke vagy a VμR VμS-koordináta olvasása adja meg. Egy esettanulmány bemutatja az intézkedés alkalmazását, és az EUME-VμR VμS koordinátát. A javasolt modell egy hatékony eszköz, amely segít a politikai döntéshozóknak megérteni, hogy a támogatott urbanizációs folyamatok fenntarthatóak-e, avagy szükség van javításra. A modell különböző urbanizációs gyakorlatok összehasonlítását is lehetővé teszi, és ezáltal ösztönzi a sikeres tapasztalatok megosztását.

Angol nyelvű cikk!

Tematikus különszám a 2011 októberében Párizsban rendezett francia urbanisztikai konferenciáról, melynek kiemelt témája a terület-és városfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének, valamint a kormányzati szerepvállalásnak megújulása volt. Az előadók az igazgatási kérdéseken kívül az urbanisztika elméleti problémáival is foglalkoztak.

Összefoglaló áttekintés a francia terület- és városfejlesztési politika 15 évéről – a folyamatok aktív résztvevőjének szemszögéből. Hogyan változott a társadalmi környezet, a felvállalt fejlesztési feladatok és a lakossági elvárások mennyire közeledtek, esetleg távolodtak-e egymástól, módosult-e az urbanisztikai szakemberek szerepfelfogása, s az intézményrendszerben milyen változásokat kellene végrehajtani? A szerző 1998–2011 között a FNAU képviselője volt.

Francia nyelvű cikk!

A városfejlesztési programok készítésekor a közösségi térhasználat mértéke az egyik legfontosabb indikátor. A „térhasználat” fogalma azonban számos egyéb összetevőből áll. A (nép)sűrűség, az intenzitás, a területhasználati célok változatossága és a tartósság mértéke, összefüggése, illetve egyik vagy másik súlyozottabb figyelembe vétele jelentősen módosíthatja az adott területről alkotott képet, ezáltal a fejlesztésének irányát is befolyásolhatja. A szerző értelmezi és jellemzi az egyes fogalmakat, komplex alkalmazásukat javasolja.

Francia nyelvű cikk

A cikk arra ad példát, hogy a humán tőke hogyan járul hozzá a regionális fejlesztéshez egy átmeneti gazdasággal rendelkező kis országban. A szerzők a kreatív foglalkozások esetében új kategóriákat határoztak meg annak érdekében, hogy jobb lehetőségük legyen a regionális oktatási szint és a kreatív szakmák összehasonlítására. Erőfeszítéseket tettek annak kimutatására is, hogy az egyes foglalkozások esetében milyen a tudástípusok kihasználtsága. Az adatgyűjtésben 168 magyar kistérség 2001-es adatai, valamint 20 megye 1996-2005 közötti adatai szerepelnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a fejlett országok eredményeihez képest a magyar kreatív foglalkozások mutatói nem múlják felül a helyi munkaerő iskolázottsági végzettségét a regionális fejlesztés területén. A kreatív magnak nagyobb szerepe van a regionális fejlesztésben, mint a kreatív vezetésnek, vagy tanácsadóknak. Sőt, egyetemi végzettségű, nemzetközileg mobil ismeretekkel rendelkező emberek számára kevésbé vonzó a főváros, mint azon diplomások számára, akiknek a tudása jobban beágyazódott a nemzeti kontextusba.

Angol nyelvű cikk!