A Duna védelmében – DaNet konferenciát tartottak Komáromban

 

A Komáromban zajló konferencia a Duna Stratégiáról [2] szóló DaNet nemzetközi konferenciasorozat hatodik állomása volt. A konferenciasorozat célja, hogy elősegítse a nem-kormányzati szervezetek (önkormányzatok, kamarák, egyesületek, egyházak, vállalkozások és más civilszervezetek) tájékoztatását a Duna Stratégiáról, közös közleményben jelezzék javaslataikat az EU intézményei és a kormányok felé, valamint, hogy a Duna Stratégia sikeréért elősegítse a hálózataik (DANUBENET for NGOs.) létrehozását.

A mostani találkozónak a komáromi Selye János Egyetem adott otthont. A konferencia fő témája a Duna Stratégiához elkészített akcióterv negyedik prioritásához illeszkedve a „Duna-medence egyedülállóan gazdag vízkészlete” és ennek megőrzése volt. A WWF International 2007. évi jelentése szerint a Duna az egyetlen olyan európai folyó, amely a világ10 legveszélyeztetettebb folyói között szerepel. A legfőbb problémát a vízszennyezés, az invazív fajok terjedése, valamint az árvizek és vízhiány jelentik. Nem véletlen tehát, hogy az EU Bizottság Európai Duna Régió Stratégiája kiemelt szerepet tulajdonít akciótervében a jó minőségű édesvíz hozzáférésének lehetőségére és a víztestek védelmére (Duna Régió Stratégia Akcióterv – 4. prioritás: Vízminőség fenntartása és javítása).

A konferencia résztvevői magyar, szlovák és szerb szakemberek és érdeklődők voltak, akik a délelőtti plenáris előadások után kiscsoportos munkával – úgynevezett Open Space módszert követve – fogalmazták meg ajánlásaikat, véleményüket. Ezeket a szervezők továbbítják a Duna Stratégia megvalósításáért felelős döntéshozók felé.

A konferencián Csányi Béla, a VITUKI munkatársa előadásában a Duna-medencében zajló, az EU Vízkeret Irányelv által is megkövetelt, hatévenként esedékes ökológiai állapot-felmérési projekt eredményeit mutatta be. Nemcsók János, a Szegedi Tudományegyetem tanára a Duna-Tisza csatorna felépítésének hasznosságáról szólt. Perger László, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának vezetője pedig rámutatott a Duna-mentét érintő, legfőbb ökológiai problémákra. Megoldásként az árterek élővizekhez való visszacsatolásának szükségességét hangsúlyozta. Az előadások után Hajas Pál vezetésével a résztvevők kis munkacsoportokban dolgozták ki javaslataikat, ajánlásaikat.
A konferencia záró előadásában Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke az élhető Duna-partok fejlesztésére összeállított „Dunai Gyöngysor” program projektötleteit mutatta be.

 

Az eseményről bővebben itt [3]olvashat.

 

---