"1994. június 17-én elfogadták az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, ezért ez a nap az elsivatagosodás és kiszáradás elleni küzdelem világnapja. Ekkor a világméretű kampányra irányul a figyelem, mely tudatosítja felelősségünket a szárazföld pusztulásában, valamint felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság világméretű hatásaira. A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeknek a területeknek környezetét súlyosan fenyegetik különböző hatások: a sivatagok vészjósló mértékben terjeszkednek, és egyre nagyobb a szárazság."
"Az elsivatagosodás és a talajpusztulás a globális felmelegedés hatására mind több ember megélhetését teszi lehetetlenné. Hivatalos ENSZ-becslések szerint a sivatagok terjeszkedése több mint egymilliárd ember létét veszélyezteti és az egész földfelszín egyharmadát érinti. A világnap megtartásával arra figyelmeztetnek, súlyos következményei lehetnek, ha az érintettek nem lépnek fel erélyesen e fenyegetés ellen. Az ENSZ szerint a leginkább veszélyeztetett térségek a Szaharától délre fekvő területek és a kínai Góbi-sivatag. Afrikában már megkezdődött a sivatag visszahódítása az Oázis-program keretében: Nigerben például mintegy hárommillió hektár vált újra zölddé fatelepítés következtében.
A probléma szinte minden európai mediterrán országot érint: Dél-Európában 300 ezer négyzetkilométernyi területet és közel 16,5 millió lakost fenyeget az elsivatagosodás. Az Európai Űrügynökség 2004 szeptemberében olyan műholdas megfigyelőrendszert helyezett működésbe, amely folyamatosan pásztázza Dél-Európa kiszáradástól leginkább veszélyeztetett területeit. A megfelelő adatok birtokában már nem csak nyomon lehet követni a kiszáradási folyamatot, hanem lehetőség nyílik olyan a megelőzést és a védekezést segítő előrejelzések készítésére is. Napjainkban már rendelkezésre állnak azok a földhasznosítási technológiák, amelyekkel az elsivatagosodási folyamat megállítható, sőt vissza is fordítható."
Bár a 2010. májusi példátlan esőzések után mást mutatnak a Magyarországról és a hatalmas elárasztott területekről készült űrfelvételek, "az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot fenyegeti az elsivatagosodás, ezt a térséget az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. A XX. század elején még közel 600 kisebb-nagyobb természetes tó borította a Duna-Tisza közét, döntő többségüknek mára csak nevük maradt.
A legnagyobb gond, hogy itt az elmúlt 100 évben évi 80 milliméterrel kevesebb csapadék hull mint korábban, a talajvízszint méterekkel lejjebb húzódott. Szakértők szerint a terület mezőgazdasága számára a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítése jelenthet megoldást. A probléma kezelésére kormányhatározat született, a tervekben ötven tározó kialakítása szerepel, amelyeket a természetes mélyedésekben hoznak létre és felfogják a csapadék- és a belvizet. E vízszabályozás hatására a Homokhátságban újraéledhet a tájra jellemző egykori gyümölcskultúra, ami növelné a térség népességmegtartó erejét."
forrás:
Neumann-ház - Irodalmi Szerkesztőség
MTI
