URBACT projektek eredményei – Megjelent a „Results of URBACT projects” kiadvány

2011 végére húsz projekt zárult le sikeresen az URBACT II. keretében. A projektpartnerek három évig dolgoztak együtt, hogy közös, hatékony és fenntartható megoldásokat találjanak napjaink legfőbb városi kihívásaira. Ezeket a projekteket mutatja be a most megjelent kiadvány, mely mérföldkőnek tekinthető az URBACT életében. A tanulmányok hozzájárulhatnak az Európai Kohéziós Politika jövőjének alakításához és konkrét válaszokat adnak a városi problémákra.

Napjaink legfőbb városi kihívásai mindannyiunk által jól ismertek. Ezek közül a legfontosabbak a globalizáció, a gazdasági válság, az éghajlatváltozás és a demográfiai változások. Az Európai Bizottság, az EU-tagállamok és további két partner-ország (Norvégia és Svájc) fontos célokat tűzött ki az URBACT II. (The Urban Development Network Programme – Városfejlesztési Hálózati Program) területi együttműködési programjában: segíteni az európai városokat, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés motorjaivá váljanak, törekedve mindeközben arra, hogy vonzóak és összetartóak maradjanak. További cél elősegíteni a fenntartható és integrált városfejlesztést. Az URBACT Program keretében 2007 óta több mint 300 város, 29 ország és mintegy 5000 résztvevő működik együtt. Az URBACT tehát egy élő program, melynek célja az európai városok tapasztalat- és tudáscseréje a fenntartható városfejlesztés érdekében.

[1]

Az URBACT II. partnervárosai és vezetői
forrás: Les dynamiques des quartiers en difficulté dans les villes URBACT

Jelen kötetben megtalálhatók az egyes projektek eredményei és tanulságai. Olyan hatékony megoldásokra világítanak rá, amelyek értékes segítséget nyújtanak a politikai döntéshozóknak és szakembereknek olyan városi kihívásokat érintően, mint a fenntartható fejlődés, a leromlott városrészek, a befogadó város és az innováció kérdésköre. Az eredményeket hét témakörbe csoportosítva mutatja be a dokumentum.

Ezek a témakörök:

Aktív integráció
Kulturális örökség és városfejlesztés
Hátrányos helyzetű, leromlott városrészek
Humánerőforrás és vállalkozások
Innováció és kreativitás
Fővárosi vezetés
Fenntartható életminőség

Egyes URBACT projektek integrált szemléletének középpontjában a hátrányos helyzetű városrészek problémái, illetve azok megoldása áll. A 2008. április és 2011. május között működő URBACT RegGov (Regional Governance of Sustainable Integrated Development of Deprived Urban Areas) hálózat ezen leromlott városrészek fenntartható és integrált fejlesztésének regionális irányításával foglalkozott. A stratégia sikere érdekében a programnak fontos célja volt, hogy segítse a hosszú távú partnerkapcsolatok kiépítését a városok és regionális hatóságok között. A RegGov hálózatban két helyi önkormányzat, Nyíregyháza és Kőbánya vett részt.

A RegGov hazai beavatkozási területei – a kőbányai Pongrác-lakótelep és a nyíregyházi Huszár lakótelep – is kedvezőtlen foglalkoztatottsági mutatókkal és alacsony iskolázottsági szinttel jellemezhetőek, ennek eredményeként magas a kirekesztett és sérülékeny társadalmi csoportok aránya. Éppen ezért mindkét magyar partner arra törekedett, hogy e csoportok többségi társadalomba való integrálása sikeres legyen (építve a nemzetközi partnerek tapasztalatára). Kőbánya és Nyíregyháza célja is az volt a RegGov projektben, hogy alapos, jól előkészített tervet alakítsanak ki az érintett lakótelepek szociális városrehabilitációjára. A Helyi Támogató Csoportokkal partnerségben elkészített terveik sikerrel vizsgáztak, miután mindkét terület nyertes pályázattal vághat neki a területek felújításának. A RegGov projekt hazai eredményeiről itt [2] olvashat részletesen

A közelmúltban zárult URBACT projektek egyike az UNIC (Városhálózat a kerámiaipar innovációjáért) is, melyben magyar részről Pécs városa vett részt. A város a XIX. század óta világhírű Zsolnay porcelánjáról. A XX. század végi gazdasági és politikai változások következtében azonban a városi gazdaságoknak súlyos hanyatlással kellett szembenézniük, mely a porcelánipart sem kímélte. A Zsolnay gyárnak – mely a pécsi lakosok helyi identitásának fontos eleme, és egyik fontos munkaadója volt – alkalmazottainak 80%-át kellett elbocsátania. Emellett a városközponti ingatlanok (nagyrészt nemzeti műemlékek) 60-70%-a kihasználatlan és leromlott állapotba került. A projekt célja a megfelelő szakpolitikai válaszok kidolgozása és előmozdítása volt, amelyek a gazdasági átmenet változó időszakában segítik a kerámiaiparban érintett városokat és azok iparát. Az UNIC hálózat célja volt továbbá újraalkotni a kerámiaipari városok profilját, valamint növelni vonzerejüket jó életfeltételek és a helyi szintű társadalmi kohézió érdekében szakmai előrelépési lehetőségek megteremtésével. A 2010-ben Európa Kulturális Fővárosának választott Pécs, amely már az előkészületekben is részt vett, úgy döntött, csatlakozik az URBACT UNIC projekthez a Zsolnay Kulturális Negyed projekt fejlesztésének támogatása érdekében, új lendületet adva egyúttal a kerámiaipar számára. A jelenleg is működő gyár átköltözött a keleti épületrészekbe, az így felszabaduló területeken olyan kulturális-művészeti övezet létesült, amely nemcsak a város turisztikai palettáján új színfolt, de maguk a városlakók is egy teljesen újszerű, tartalmas kikapcsolódásra csábító létesítménnyel gazdagodnak. Az UNIC projekt hazai eredményeiről itt [3]olvashat részletesen.

Az Results of URBACT projects kiadvány angol nyelven [4] pdf formátumban elérhető.