Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter történeti tájjá nyilvánította a 2002 óta az UNESCO Világörökség Jegyzékében kultúrtáj kategóriában szereplő Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket. A terület ezzel hazánk első történeti tája, amivel biztosítható, hogy hazánk épített örökségi és táji értékei együttesen is, hosszú távon megőrizhetőek legyenek.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter történeti tájjá nyilvánította a 2002 óta az UNESCO Világörökség Jegyzékében kultúrtáj kategóriában szereplő Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket. A terület ezzel hazánk első történeti tája, amivel biztosítható, hogy hazánk épített örökségi és táji értékei együttesen is, hosszú távon megőrizhetőek legyenek.
A történeti táji védettség alkalmat ad a sokszínű közösségi és táji értékek hosszú távú fenntartására, megóvására, tükrözi az évszázados hagyományokat, vonzerőt jelent a bel-, és külföldi turizmus számára egyaránt.
Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket egyedülálló értékké teszi, ezért még fokozottabb jogszabályi védelemre van szüksége. A borvidék teljes mértékben eleget tesz a történeti táj örökségvédelmi törvényben megfogalmazott kritériumainak, mely szerint „történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.”
A Tokaj-hegyaljai borvidék az ember és a természet együttes munkájának eredményeként jött létre és évszázadok óta zárt bortermelő vidékként működve földrajzilag zárt egységet alkot, részben beépített terület, amely történelmi, műemléki, mezőgazdasági, ipartörténeti szempontból nemcsak hazai, hanem világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű.
A 27 települést - Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu - érintő védettség értelmében elkészülhet a terület megóvását és fenntartható használatát biztosító világörökségi kezelési terv, valamint sor kerülhet a kezelési feladatokat ellátó világörökségi gondnokság kijelölésére is.
A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi dekrétum a világon elsőként zárt borvidékké nyilvánította. Ennek köszönhetően a bortermelés ezen a vidéken három évszázada rendkívül szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik. A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára.
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Kultúráért Felelős Államtitkárság)
forrás:
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/kulturaert-felel...
www.vilagorokseg.hu
