A városfejlesztés aktuális kérdései - konferencia városi önkormányzatok részére

 

[1]A Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a városfejlesztés aktuális kérdéseiről rendezett konferenciát 2011. november 10-én a budapesti Duna Palotában. A konferencián bemutatták a 2011 első félévi magyar EU elnökség városfejlesztési eredményeit: a városi önkormányzatok részére írt „Klímabarát városok” kézikönyvet, és az „Európai demográfiai folyamatok hatása a városfejlődésre” című tanulmány helyi szinten is hasznosítható következtetéseit, továbbá harmadik témaként a városok biztonságának fokozását szolgáló településfejlesztési, -rendezési és építészeti eszközöket bemutató, ugyancsak a közelmúltban elkészült „Biztonságos városok” kézikönyvet. A munkákban jelentős szerepet vállaltak a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának munkatársai, szerzőként, társszerzőként, illetve szerkesztő-koordináló felelősként. A konferenciát nagy érdeklődés kísérte, több mint 200-an, nagyrészt helyi városi döntéshozók, önkormányzati szakemberek, továbbá városfejlesztéssel foglalkozó kutatók, szakértők vettek részt rajta.  Az esemény keretében az érdeklődők, külön standon ismerhették meg a témához szorosan kapcsolódó EUKN (Európai Városi Tudáshálózat) és URBACT (Városi akciók) tapasztalatcserét és tanulást elősegítő európai programjait, melyek tudáshálózatuk és jó gyakorlataik révén támogatják a városokat a főbb városi kihívások integrált megközelítésben való leküzdésében és hosszútávon is fenntartható, közös megoldások megtalálásában.

 

Nyitóbeszédében Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte az elnökségi időszak, és városfejlesztési eredményeink fontosságát, valamint a városok jelentőségét az Európa 2020 Stratégia céljainak megvalósításában, mind a klíma, mind a demográfia, mind pedig a biztonság vonatkozásában. A belügyminiszter szót ejtett a települések önfenntartó képességének és önszerveződésének erősítéséről, valamint a finanszírozási rendszernek az önkormányzati törvény megújítása kapcsán előtérbe került racionalizálásról is.

 

Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár a közösségi, kormányzati és önkormányzati szintek együttműködésének fontosságát emelte ki, mely megközelítésmód a bemutatásra kerülő kézikönyvek mindegyikében előtérbe került. Előadásában továbbá szó volt a nemrég közzétett 2014-20-as programozási időszak kohéziós politikájának tervezetéről, mely szerint a jövőben vélhetően több forrás jut a városfejlesztésre. A tervezet pontos keretei jelenleg még kialakítás alatt állnak.

 

A Klímabarát városok kézikönyvet Péti Márton, a VÁTI Stratégiai Tervezési és Vidékfejlesztési Iroda irodavezetője mutatta be. Előadásában kiemelte a kézikönyv aktualitását, hiánypótló voltát, a téma szakpolitikai hátterét és felvázolta a készítés folyamatát. A BM megbízásából, a VÁTI gondozásában megjelent „Klímabarát városok” kézikönyv széleskörű szerzőgárda tollából származik, a munkában számos európai tagállam városfejlesztéséért felelős minisztériumának munkatársai mellett, részt vettek a Városkutatás Kft. és a VÁTI szakértői, valamint hazai és európai civil és szakmai szervezetek is. Elhangzott, hogy a kézikönyv célcsoportjai, a gyakorlattal nap, mint nap szembesülő városvezetők és politikusok, a gyakorlatias és könnyen érthető rövid példák, a részletes esettanulmányokkal illusztrált jó gyakorlatok segítségével átfogó ismeretekkel gazdagodhatnak a fenntartható városfejlesztés hatékonyabb kivitelezéséhez. A hazai klímapolitikáról és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról (NÉS) és annak 2030-ig (kitekintéssel 2050-ig) történő felülvizsgálatáról, az NFM képviseletében Botos Barbara osztályvezető adott elő. A téma gyakorlatiasabb megközelítéséről, a délutáni szekcióban hallhattak a résztvevők: Kohán Zoltán (VÁTI) a Kézikönyv jó példáiból szemezgetett, Antal Z. László a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke a szervezet tevékenységeit mutatta be; harmadikként pedig Budapest XII. kerületének alpolgármestere, Kovács Lajos beszélt a kerületben folyó környezetvédelmi intézkedéseik eredményeiről és jó példáiról.

 

Az európai demográfiai trendeket, és azok városfejlődésre gyakorolt hatásait Tosics Iván (Városkutatás Kft.) prezentálta. A demográfiai kihívások között kiemelt hangsúlyt kell fektetni Európa korszerkezetének változására, a születések számának csökkenésére és népességének elöregedésére, valamint a migráció különböző vetületeire, mint például a harmadik országból bevándorlók és a keletről nyugatra vándorlók által felvetett kihívásokra. Az előadó kiemelte, hogy a demográfiai változások alapvető részét kell, hogy képezzék a jövő városfejlesztési elképzeléséinek kialakításának. Ennek illusztrálására Tosics Iván számos követendő és elkerülendő példát említett Európa különböző városaiból, külön kitérve az egyes példák hazai körülményekre történő alkalmazhatóságára és az egyes demográfiai kihívások kezelésében megismert hazai gyakorlatokra. Demográfia témakörben, délután Gerőházi Éva (Városkutatás Kft.) moderálásával panelbeszélgetésre került sor, melyen Hárs Ágnes (Kopint-Tárki Zrt.), Fazekas Zoltán (Ózd alpolgármestere) és Szabó Erik (Győr város önkormányzati képviselője, a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság elnöke) vettek részt. A beszélgetés során a két város röviden felvázolta az utóbbi évtizedek helyi demográfiai folyamatait (Ózd jelentős népességcsökkenésről, munkahelyhiányról, rossz elérhetőségről; Győr nagyjából stagnáló népességszámról, jelentős potenciálokról és nagy napi ingázásról számolt be). A bemutatott helyzetkép alapján rövid beszélgetés hangzott el a modellként választott városokat érő demográfiai kihívásokról, megoldási elképzelésekről és lehetőségekről. A példákon keresztül rávilágítottak az integratív szemléletű, számos ágazaton átívelő tervezés fontosságára, valamint a különböző városok, egyedi adottságainak figyelembe vétele jelentőségére.

 

A Biztonságos városok című kézikönyvet Tomay Kyra (VÁTI) mutatta be. Bevezetőjében a téma fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy a biztonság alapvető emberi szükségletünk, napi szinten beleütközünk hiányába. Az előadás arra is kitért, hogy melyek azok a speciális biztonsági kihívások, amelyek megoldandó problémaként, koncentráltan jelennek meg a 21. század városainak életében. Városbiztonsági témakörben a délutáni szekcióban megszólaltak a Kézikönyv egyes fejezeteinek szerzői is. Dallos Endre, bűnmegelőzési szakértő hazánkban viszonylag ismeretlen építészeti bűnmegelőzés fogalmát és eszközeit ismertette, gyakorlati példákkal színesítve előadását. Windt Szandra (OKRI) a közösségi bűnmegelőzés eszköztáráról beszélt, szintén számos sikeres hazai példát és jó gyakorlatot említve. Utolsó előadóként Ongjerth Richárd (MUT) adott elő a városbiztonság átfogóbb (település) tervezési szempontjairól, ennek lehetőségeiről és hasznosságáról.

 

A konferencia során említett mindhárom kihívás új eszközöket, új megközelítésmódot kíván meg helyi szinten az önkormányzatoktól, amelyeket a nemzeti és EU szintű politikákkal együtt lehet csak hatékonyan kezelni. A többszintű kormányzás és partnerség kínálta lehetőségek fontosak a városi területek demográfiai, klímaváltozási és közbiztonsági kihívásainak kezelésében. A városi problémák kezelését célzó, hatékony stratégiai tervezést hosszú távon nemzeti szintű és határokon átívelő eszközöknek és politikáknak szükséges támogatniuk.