Közép-Kelet Európa erősen függ a többnyire egy forrásból érkező energiaimporttól, ezért a fosszilis tüzelőanyagok használatának és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is kulcskérdés.
„Közép-Kelet Európa erősen függ a többnyire egy forrásból érkező energiaimporttól, ezért a fosszilis tüzelőanyagok használatának és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is kulcskérdés. A régió államainak közösen kell felelősséget vállalniuk a klímaváltozás elleni harcban. A cél elérése érdekében olyan projekteket kell megvalósítani, amelyek hozzájárulhatnak a nemzeti és az európai klímastratégiákban rögzített vállalások teljesítéséhez – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a „Low Carbon Finance Forum” c. rendezvényen Londonban, 2011. október 24-én.
A magyar és angol szakminiszterek által közösen elnökölt Fórumon az állami és az üzleti szféra képviselői osztották meg egymással a zöldgazdaság fejlesztésével, a megújuló energiák támogatásával, valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású beruházásokkal kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A találkozó elsődleges célja, hogy segítse a kapcsolatfelvételt a nyugat-európai beruházók és a közép-kelet-európai országok képviselői között. A rendezvényen felszólalt Gregory Barker, az Egyesült Királyság energia- és klímaügyért felelős minisztere is.
Fellegi Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Kelet-Európában számos tényező befolyásolja az alacsony kibocsátású „zöld” projektek megvalósulását. A gazdasági válság, a hitelválság, az e célra fordítható költségvetési és magánforrások összegének globális csökkenése és a közép-kelet-európai országokban jellemzően magasabb beruházási kiadások együttes hatására nem elegendő az elérhető forrás.
Negatív tényezőként értékelhető az tény is, hogy az EU emisszió kereskedelmi rendszeren belül az EUA egységek árai jóval alacsonyabbak a Bizottság által előrevetített áraknál, ami azt eredményezi, hogy a befektetői tőke más irányba áramlik. A helyzetet tovább nehezítheti még egyes országokban a bonyolult és hosszadalmas engedélyezési eljárás, valamint a nem megfelelően kialakított kötelező áram átvételi szabályozás is.
A régió államainak olyan, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások megvalósítására ösztönző környezetet kell kialakítaniuk, amely vonzó a nyugat-európai befektetők számára – hangsúlyozta Fellegi Tamás.
A miniszter az Egyesült Királyságban már működő Zöld Bankra utalva elmondta, a magyar Kormány a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával nyitott a folyamatos konzultációra a két állam és a két bank között annak érdekében, hogy Magyarországon is létrejöhessen egy hasonló intézmény a zöldgazdaság-fejlesztési tervek támogatására.”
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
