2011. szeptember 29-én az Élhetőbb városokért, falvakért konferencia nyitónapján jelentette be a szervező CSR Hungary, hogy el szeretnék készíteni a 20 ezer főnél népesebb hazai városok fenntarthatósági és élhetőségi rangsorát. A kezdeményezéssel kapcsolatban több szakmai szervezet, köztük a VÁTI Nonprofit Kft. is szakmai támogatását fejezte ki. Az ötletet a szintén jelen levő Nemzetgazdasági Minisztérium is elvi támogatásáról biztosítatta. A cél egy jól kommunikálható lista kialakítása, amelynek segítségével átfogó képet kaphatunk a nagyobb magyarországi városok környezeti állapotáról, társadalmi és gazdasági helyzetéről, valamint a városvezetésnek a fenntarthatóság, élhetőség érdekében tett lépéseiről.
A városrangsor a lakosság számára figyelemfelkeltő és magyarázó, tanító funkcióval bír (lefordítja a fenntarthatóság ügyét a városi hétköznapokra), az üzleti élet szereplői számára iránymutatásként szolgálhat a társadalmi felelősségvállalási (CSR) tevékenységük orientációjához, míg a városokat egyfajta jótékony versenyre ösztönzi. Emellett ráirányítja a helyi politika figyelmét és a közbeszédet a fenntarthatóság témakörére, növelheti a helyi politikusok teljesítményének elszámoltathatóságát, illetve bemutatja és terjeszti a városvezetés szereplői számára a fenntartható és élhető városok létrehozásához szükséges jó gyakorlatokat.
Környezeti és társadalmi-gazdasági jellegű mutatók megoszlása
a vizsgált nemzeti és nemzetközi listákban (szerk: Gutpintér Júlia)
A lista módszertanát és indikátorait a készítők néhány releváns nemzetközi és nemzeti lista vizsgálata alapján választották ki (pl. Mercer-Quality of Living Survey,Most Sustainable Cities in Canada – Corporate Knights Magazine), az eredményeket a hazai viszonyokhoz igazítva. A vizsgált nemzeti és nemzetközi listák készítőik, felhasználóik és módszertanuk alapján igen különbözőek. Készítőik lehetnek akár civil és szakmai szervezetek, felhasználóikat tekintve pedig a listák egy részének kifejezetten az üzleti szereplők tájékoztatása, másoknak a városirányítás orientálása az elsődleges célja. Módszertanuk szerint vannak matematikailag egyszerűbb, illetve bonyolultabb listák, és olyanok, amelyek a környezeti vagy éppen a társadalmi-gazdasági mutatókat helyezik előtérbe. A listák többsége nyilvánosan hozzáférhető adatokon alapul, de több esetben alkalmaztak elsődleges, kérdőíves felmérést is. A kérdőíveket minden esetben a városok vezetősége, vagy annak képviselői töltötték ki. A listák többsége a városok egy meghatározott körét vizsgálja (pl. 20 legnagyobb város), és/vagy méretkategóriák szerint csoportosítja azokat. Megkülönböztethetünk nemzetközi – a világ összes országára kiterjedő, kontinentális – ,illetve nemzeti listákat.
A ’Sustainable Cities Index 2010. lista által használt indikátorok és kategóriák
(Sustainable Cities Index 2010 - Ranking the 20 Largest British Cities nyomán szerk. Gutpintér Júlia)
Abszolút listáknak nevezik azokat, melyek az egyes indikátorok értékei alapján kerülnek kialakításra. Ezek az abszolút rangsoron alapuló listák matematikailag bonyolultabbak (normalizálást, súlyozást alkalmaznak). Ezzel szemben a komparatív listák rangsora a lista szereplőinek egymáshoz viszonyított helyzete alapján alakul ki. Bár ezutóbbiak matematikailag egyszerűbbek, súlyozás itt is alkalmazható. A súlyozást minden esetben körültekintően kell elvégezni, ugyanis a művelet értékítéletet hordozhat magában. A pontozás módszere nagyon eltérő az egyes esetekben, még indikátoronként is változhat. Az eredmények kommunikációja az elérhető beszámolók alapján legjobbak és esetenként a legrosszabbak kiemelésére irányul. A vizsgálatok során eldőlt, hogy a hazai rangsor kialakításához legjobb alapot nyújtó listák a Sustainable Cities Index (SCI) rangsorok, amelyek környezeti és társadalmi-gazdasági szempontokat kiegyensúlyozottan alkalmaznak viszonylag egyszerű módszertannal párosulva. E listák kialakításának célja, hogy ösztönözzék az egészséges versenyt, a párbeszédet és az új típusú megközelítések alkalmazását. Az SCI listák készítéséhez nyilvánosan hozzáférhető adatokból 13 indikátort választottak ki, amelyeket három kategóriába csoportosítottak. Az összeállítás során fontos szempont volt, hogy olyan mutatókat válasszanak ki, melyek területén az egyes városoknak lehetőségük van a javulásra, ösztönözve ezzel őket a fejlődésre. A rangsorok relatívak, tehát a városok egymáshoz viszonyított helyzetét mutatják meg. Az egyes indikátorok és az egyes kategóriák is egyenlő súllyal szerepelnek a listákban. A fenntarthatóság/élhetőség problémaköre azonban számos olyan aspektussal rendelkezik, amelyek könnyen elérhető statisztikai adatokkal kevésbé jellemezhetők, legyen szó akár a jó kormányzás, akár például a társadalmi felelősségvállalás témaköréről. Ezért a hazai lista készítéséhez mindenképpen szükséges elsődleges adatgyűjtés is, amely főként a kvalitatív információk körét bővítheti.
