„Hogy jó úton haladunk, azt bizonyítja az a rendkívül nagy érdeklődés, amely a pályázatokat kísérte mind az önkormányzatok, mind a gazdák részéről – tette hozzá –, hogy nem muzeális tevékenységről van szó, hanem a jövő mezőgazdaságának fejlesztéséről.”
„A 2011. szeptember 1-jével megnyílt Tanyafejlesztési Program a tavasszal véleményezésre közétett Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. Kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. Legfontosabb pályázati céljai: a rossz állapotú utak felújítása, az ehhez szükséges gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése, állatállomány kialakítása, bővítése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, vetőmag és gyümölcsfa beszerzése, a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítése. A tanyafejlesztésre fordítható 930 millió forintra az idén arról a 206 alföldi településről lehetett pályázni, ahol az Országos Területfejlesztési Koncepció tanyás térségek besorolása szerint legalább 2%-os vagy legalább 200 fő a külterületi népesség aránya.”
Az első célterületre (a tanyás térségek, települések fejlesztése) főleg önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek pályázhattak. A mintegy 1,9 milliárd forintra benyújtott 153 pályázat zömében önkormányzati és kistérségi fejlesztésekre irányul. A pályázók között ezen a területen a legnépszerűbb célok voltak: a rossz állapotú földutak javításához szükséges gépek, eszközök beszerzése, a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, valamint a tanyai termékek piacra jutásának elősegítése. A programon belül 730 millió forint fordítható ezekre, így a túljelentkezés két és félszeres.
A második célterületre (tanyagazdaságok fejlesztése) tanyagazdaságok, mezőgazdasági kistermelők, őstermelők pályázhattak. A beérkezett 307 pályázat összesen mintegy 630 millió forintos támogatási igényt jelölt meg, mely az erre fordítható 200 millió forintos keretösszegnek több mint háromszorosa. A legnépszerűbb célok voltak ezen a területen: a gazdálkodási gépek, eszközök fejlesztése, beszerzése, az épületek felújítása, építése valamint állatállomány kialakítása és bővítése.
A pályázat további menete
„Mezőszentgyörgyi Dávid, a VKSZI igazgatója a pályázat lebonyolításának ismertetésekor elmondta, hogy a 460 pályázóból 250 őstermelő volt. Ez azért nagy öröm – hangsúlyozta –, mert a cél az aktív gazdaságok támogatása. A pályázatokat a VKSZI munkatársai pontozzák objektív és nyílt értékelési szempontok szerint, majd ennek alapján a 9 tagú Bíráló Bizottság Ángyán József államtitkár elnökletével előkészíti a döntést a vidékfejlesztési miniszter számára. Fazekas Sándor a nyertesekről november 30-ig határoz, és december elsejével megkezdődik a szerződések megkötése. A fejlesztéseket a pályázóknak 2012. június 30-ig kell megvalósítaniuk.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tervei között szerepel a program kiszélesítése minden tanyás településre, illetve megfelelő keretösszeg esetén az ország összes vidéki településének külterületére. További törekvés, hogy az idei legnépszerűbb célok mellett további területekre is kiterjedjen a program. Így például a tanyás térségek biztonságának növelésére, kutak létesítésére, valamint a tanyai turizmus és műemlékvédelem támogatására. A Tanyafejlesztési Program idei sikeres pályázata is bizonyítja, hogy a szerves fejlődésben kialakult külterületi gazdálkodási-, élet-, és települési forma fontos része a jövő korszerű mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének – hangsúlyozta Ángyán József a sajtótájékoztatón. Ezért is kiemelten fontos nemzeti érdek a tanyai gazdálkodás támogatása és fejlesztése.”
