Elindult a Tanyafejlesztési Program

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint 2011. szeptember 1-jétől lehet pályázatot benyújtani a Tanyafejlesztési Program két célterületének összesen 930 millió forintos keretére. A tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek, települések fejlesztésére és a tanyagazdaságok megújítására a pályázók 2011. szeptember 30-ig nyújthatják be kérelmüket a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézethez (VKSZI).

A hazai településrendszer egyik speciális, kialakulásának történelmi gyökereit is tekintetbe véve európai léptékben is egyedülálló formája a tanyás településszerkezet. A 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) [1] a következő megállapítást teszi a magyarországi tanyás térségekkel kapcsolatban: „Az európai szinten kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képező sajátos térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.”

A KSH (sajnos 10 évvel ezelőtti) népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember külterületen él. A tanyavilág jelenlegi helyzetét tekintve az OTK üzenete világos, és sürgős beavatkozásért kiált: „A hazai tanyák többsége elveszítette hagyományos funkcióját, ezért válságos helyzetbe került, többségük súlyos társadalmi problémák (alacsony életszínvonal, szegregáció, bűnözés) színtere lett. A tanyás térségek jelentős részének épületállománya általában elavult, lakossága elöregedő, infrastruktúrája fejletlen, ezen belül is az út- és elektromos hálózat rendkívül elmaradott, ill. hiányos.”

A tanyás térségekben élők életminőségi hátrányait, köztük a villamosenergia-ellátás hiányosságait felismerve a Kormány 2005-ben a tanyás térségek fejlesztéséről döntött. Ennek keretében a VÁTI és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete megbízást kapott a tanyás térségek helyzetének javítására, kiemelten a tanyavillamosítási feladatokra vonatkozó átfogó fejlesztési program kidolgozására és az ahhoz kapcsolódó felmérésre. A vizsgáltba bevont homokhátsági települések felmérése szerint 5 év alatt a tanyák 12%-a megszűnt, és a létező, még álló tanyák 23%-a lakatlan. A meglévő tanyák háromnegyede ugyanakkor még lakó és/vagy gazdasági funkciót tölt be, ezek negyedét azonban idős, vagy szociális hátrányokkal jellemezhető emberek lakják. A működő tanyák 35%-án folyik gazdálkodás; ez az érték a 65%-ot is eléri, ha az önellátó gazdálkodást is ide soroljuk. A tanyavilág egyértelműen legprosperálóbb ága a vendéglátó tanyák köre: a tanyai turizmus (és vele szoros kapcsolatban a lovasturizmus) Magyarország idegenforgalmi kínálatának egyik legvonzóbb, unikális szegmense.
 

A 2011. szeptember 1-jével megnyíló Tanyafejlesztési Program a tavasszal véleményezésre közétett Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. A Program kiemelt célja a „tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása”. A kormány közleménye szerint „a programra fordítható 930 millió forint azon a 206 alföldi településen vehető igénybe, ahol az Országos Területfejlesztési Koncepció tanyás térségek besorolása szerint legalább 2% vagy legalább 200 fő a külterületi népesség aránya. A támogatás mértéke a települési és térségi fejlesztéseknél az összes jogosult (elszámolható) költség 90%-a, míg a tanyagazdaságok megújításánál 75%-a. Az elnyert támogatás legfeljebb 25%-os mértékéig támogatási előleg is nyújtható. A pályázatok elbírálásának határideje 2011. november 30.”