Városfejlesztés
Farkas Orsolya: Lyon Confluence – Európa egyik legnagyobb vízparti fejlesztése: köz(ép)pontban a rakpartok – In: Octogon, 2011. 4. sz., 46-48 p.
A cikk szerzője szerint azért lehet különösen érdekes számunkra ez a projekt, mert Lyon fekvése és ebből adódóan problémái is hasonlóak Budapestéhez. Mivel a város két folyó partján fekszik, a városfejlesztés legfontosabb kérdése: hogyan lehet közelebb hozni egymáshoz a városban élő embereket és a folyókat. A Lyon Confluence projekt 150 hektárnyi területet érint. A cikk beszámol a projekt izgalmas építészeti megoldásairól, a közlekedési tervekről. A fejlesztés befejezésének végső időpontja 2020, addigra egy teljesen megújult, átalakult várost ígérnek a szakemberek.
Lember, Kalvet, Kattel: Urban Competitiveness and Public Procurement for Innovationv – In: Urban Studies, 2011. 7. sz., 1373-1395 p.
A közbeszerzés az egyik legkevésbé tanulmányozott kereslet-oldali innovációpolitikai eszköz, ami növelheti a városi versenyképességet. A tények azt mutatják, hogy a helyi és regionális önkormányzatok egyre nagyobb szerepet kapnak a beszerzési folyamatokban, de összességében továbbra is kevés az ismeretünk erről, illetve ennek hatásairól. Tulajdonképpen a közbeszerzés nem tekinthető az innovációs politika szerves részének. A fejlesztésekhez kapcsolódó közbeszerzések főként speciális politikai vagy egyéb igényekhez köthetők, mint például a környezetvédelmi terület. A városoknak azzal a kérdéssel kell szembenézniük, hogyan lehet összekapcsolni a különböző politikai és innovációs területeket az eszköz- és szolgáltatásbeszerzéseknél.
Angol nyelvű cikk!
Rabie, Joseph: „Rétrécir l’urbain?..” – In: Urbanisme, 2011. 86-89. pp.
A nagyvárosok lakosságának városkörnyéki, agglomerációs térségekbe áramlása világszerte általános jelenség. A városkörnyéki településekben a lakosság növekedésével párhuzamosan az urbanizálódás markáns jelei is megfigyelhetők. Az egyedi, családi házas övezetek iránti érdeklődés egyúttal a városközpontok kiürülésével is jár, melyeknek új funkciókat kell találni. A funkcióvesztésnek és ennek következtében a kiüresedésnek leglátványosabb példái a korábban egyoldalúan az iparra specializálódott városokban figyelhetők meg, Európában elsősorban a posztszocialista országokban, de számos példa van az Egyesült Királyságban és az USA-ban is. A szerző felveti néhány üres központ újraélesztésének lehetséges módját is, melyek egyúttal a fenntarthatóság és a környezetvédelem számára is kedvezőek lehetnek.
Francia nyelvű cikk!
Roberta Comunian: Rethinking the Creative City: The Role of Complexity, Networks and Interactions in the Urban Creative Economy – In: Urban Studies, 2011. 6. sz., 1157-1179 p.
A cikk kapcsolódik ahhoz a vitához, amely a kreatív városok (creative city) és a kulturális infrastruktúra körül zajlik. Nagyobb hangsúlyt kapnak a városi nagyberuházások a különböző felújítási projektekben vagy kiemelt fejlesztésekben, mint az infrastruktúra jellege, a hálózatok és kapcsolódások a városok kulturális fejlődésében. A cikk hangsúlyozza a kapcsolatok és párbeszéd fontosságát a kreatív szakemberek, az államilag támogatott kulturális szektor és a városok kulturális infrastruktúrája között.
Angol nyelvű cikk!
Szymon Marcińczak-Iwona Sagan: The Socio-spatial Restructuring of Łódź, Poland – In: Urban Studies, July 2011 (Vol. 48., No. 9.) p. 1789-1809.
A korábban „egyközpontúra” tervezett országok városainak változásáról szóló kutatások eddig olyan kiemelkedő példákra fókuszáltak, mint Varsó, Berlin, Budapest és Tallinn, így eddig egyoldalú kép alakult ki a városi átalakulásokról. Ez a cikk más megközelítésben vizsgálja egy közepes nagyváros területi-társadalmi struktúráinak posztszocialista átalakulásait a lengyelországi Łódź adatain keresztül. Az eredmény feltárja a város területi és társadalmi újrastruktúrálódásának makro- és mikroszintjeit is. Legfontosabb észrevétele, hogy mikroszinten jelentős a területi-társadalmi szegregáció az egész városban, ami hozzájárul a szociális tér felaprózódásához. Gyakorlati oldalról nézve a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy vagy stabil struktúra, vagy növekvő töredezettség fogja jellemezni ezt a várost, az elemzési skála függvényében.
Angol nyelvű cikk!
Vidék
Derek B. van Berkel- Peter H. Verburg: Sensitising rural policy: Sensitising rural policy: Assessing spatial variation in rural development options for Europe – In: Land Use Policy, July 2011 (Vol. 28, No. 3.) p. 447-459.
Az Európai Unió támogatja a regionális megkülönböztetést a vidékfejlesztési politikában, ennek ellenére kevés az információ a vidékfejlesztési lehetőségek térbeli eloszlásáról Európa-szerte. A tartományi főváros koncepciójának is az az egyik fő aspektusa, hogy a vidékfejlesztés kapacitásának felmérésében térbeli jellemzőként funkcionáljon. A tartományi főváros koncepció vizsgálatakor arra az eredményre jutottak, hogy a régiók között erős a különbség a vidékfejlesztési lehetőségekben. Nyugat-Európában a nagyfokú falusi turizmussal rendelkező régióknál magasabb a természetvédelmi potenciál, míg az intenzív gazdálkodás, és a gazdaságon kívüli foglalkoztatás általában alacsony. Európa más részein ezek az összefüggések kevésbé hangsúlyosak. Számos régió korlátozott lehetőséggel képes a fenti funkciók ellátására, és kevés régió teljesíti is őket. Az értékelés a döntéshozók számára nyújt segítséget a versenyképes vidékfejlesztési projektek meghatározásának asszisztálásával.
Angol nyelvű cikk!
Föld, földhasználat
Matthias Baumann-Tobias Kuemmerle-Marine Elbakidze-Mutlu Ozdogan-Volker C. Radeloff-Nicholas S. Keuler-Alexander V. Prishchepov-Ivan Kruhlov-Patrick Hostert: Patterns and drivers of post-socialist farmland abandonment in Western Ukraine – In: Land Use Policy, July 2011 (Vol. 28, No. 3.) p. 552-562.
A mezőgazdasági területek elhagyása számos régióban világszerte a fokozatos iparosodás és az urbanizáció eredményeként alakítja át a tájképet. Ezzel szemben a kelet-európai országok és a volt Szovjetunió politikai átalakulása gyors és széleskörű mezőgazdasági területek elhagyásához vezetett. Ezeknek az elhagyott területeknek a térbeli mintái és az elhagyást kiváltó okok még nem kellőképpen ismertek. A cikk célja az, hogy feltérképezze ezeket a területeket Nyugat-Ukrajnában 1986 és 2008 között légi felvételek segítségével (Landsat) és meghatározza az elhagyatottság térbeli jellemzőit. Az eredmények arra utalnak, hogy a vizsgált régióban a művelt területek elhagyása volt a legjellemzőbb, elhagyási rátája akár 56%. Összességében, a szocializmus alatt használt mezőgazdasági területek 30%-át, 6600 km2 területet 1991 után elhagytak. A cikk tárgyalja a térbeli változások legfontosabb előrejelzőit, valamint azokat az okokat, amelyek miatt a területek elhagyása más rátákat eredményezett Nyugat-Ukrajnában, mint Európa nyugati részein.
Angol nyelvű cikk!
Gerd Lupp-Franz Höchtl-Wolfgang Wende: „Wilderness” – A designation for Central European landscapes? – In: Land Use Policy, July 2011 (Vol. 28, No. 3.) p. 594-603.
A „pusztaság” koncepció intenzíven tárgyalt téma volt a védett területek vezetői, a döntéshozók, valamint a természet- és társadalomtudósok között Közép-Európa természetvédelmi megközelítésében. A cikk bemutatja a Közép-Európa fizikai meghatározására tett kísérleteket és vizsgálja, hogy a pusztaság megfelelő kifejezés-e a kijelölt pusztai területek különböző típusainak kommunikálásában. A jelenség megvitatásához egy kérdőíves tanulmányt készítettek, melyet a németországi Müritz Nemzeti Park látogatóival töltettek ki. A válaszadásokból kitűnt, hogy a lakosság a pusztaságot pozitív jelzőnek tartja a vizes élőhelyek, partvonalak, nagy erdők és távoli hegyvidéki területek esetében is. Kulcsfontosságú tényezőnek számít – a természeti adottságoktól eltekintve – a ritka emberi nyom, minimális infrastruktúra, és az, hogy csak néhány ember éljen egy területen.
Angol nyelvű cikk!
Pytrik Reidsma-Hannes König-Shuyi Feng-Irina Bezlepkina-Ingrid Nesheim-Muriel Bonin-Mongi Sghaier-Seema Purushothaman-Stefan Sieber-Martin K. van Ittersum-Floor Brouwer: Methods and tools for integrated assessment of land use policies on sustainable development in developing countries – In: Land Use Policy, July 2011 (Vol. 28, No. 3.) p. 604-617.
A cikkben a szerzők azt a megállapítást teszik, hogy a területfelhasználási minták és földhasználati változások kritikusnak számítanak a fejlődő országokban a fenntartható fejlődés ösztönzésére, ezért hatékony és eredményes szabályozásra van szükség. A cikk bemutatja az európai országok és a fejlődő országok közös LUPIS-programját (Land Use Policies and Sustainable Development in Developing Countries), hogy értékelje a területfelhasználási szabályozások hatását a fenntartható fejlődésre a fejlődő országokban. Megállapításaikat egy kínai esettanulmányon szemléltetik, ahol a vízszennyezés a Taihu medencében folyó mezőgazdaság miatt jelentős probléma. A példán keresztül hatásvizsgálatot készítettek a problémák feltárására Kínában és a LUPIS-programban résztvevő hat másik országban – Indiában, Indonéziában, Brazíliában, Tunéziában, Kenyában és Malin.
Angol nyelvű cikk!
Fenntarthatóság, környezetvédelem
Filepné Nagy Éva: Vannak-e fenntarthatósági problémák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? – In: Comitatus, 2011. 200. sz., 55-63. pp.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye speciális geopolitikai helyzete nagyfokú természeti-környezeti kitettséget okoz, ugyanakkor hosszú távon Ukrajna felé tartós EU-határt is jelent. A megye emellett páratlan természeti és épített értékekkel is rendelkezik, melyek megőrzése nemcsak helyi, regionális, hanem nemzeti, sok esetben nemzetközi érdek. A globalizáció által jelentkező környezeti veszélyek, köztük a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó hulladéktermelés, növekvő energiafogyasztás itt is érezhetőek. Környezetvédelmi helyzetkép a megyéről.
Biomasse: Perspektiven räumlicher Entwicklung – In: Informationen zur Raumentwicklung, 2011. 5-6. sz.
Tematikus szám a megújuló energiaforrások területfejlesztésre gyakorolt lehetséges hatásairól.
Cikkek:
· Wacker, Alexander – Porsche, Lars: Alles im grünen Bereich? Bioenergie: Beitrag zu bundespolitschen Zielen und Anfordungen an räumliche Entwicklung . 265-277. pp. A német területfejlesztési politika környezetvédelmi-energiapolitikai törekvései és lehetőségei.
· Viehmann, Cornelia [et al.]: Beitrag der Biomasse zur dezentralen Energieversorgung mit dem Ziel der Daseinvorsorge und Versorgungssicherheit für peripherie Räume. 279-285. pp. A megújuló energiaforrások szerepe a periferiális területek folyamatos energiaellátásában.
· Seyfert, Ulrike – Bunzel, Katja – Thrän, Daniela – Zeddis, Jürgen: Biomassepotenziale aus dem Energiepflanzenbau in Deutschland. 287-295. pp. Az energianövény-ültetvények helye és szerepe a német környezetvédelmi- és energiapolitikában.
· Bunzel, Katja [et al.]: Forstwirtschaftliche Biomassepotenziale und Reststoffpotenziale in Deutschland. 297-308. pp. A német erdőgazdálkodásban rejlő biomasszatermelési- és hulladékgazdálkodási lehetőségek.
· Jandewerth, Michel – Urban, Wolfgang: Raumbezogene Analys des Technologiepfads Biogaseinspeisung durch Einsatz von Geoinformationssystemen. 309-321. pp. A biogáztárolók tervezésének területi analízise térinformatikai segédlettel.
· Ammermann, Katrin – Mengel, Andreas: Energetischer Biomasseanbau im Kontext von Naturschutz, Biodiversität, Kulturlandschaftsentwicklung. 323-337. pp. Az energianövény-ültetvények természetvédelmi, biodiverzitási és kultúrtáj-fejlesztési összefüggései.
· Gaasch, Nadin [et al.]: Sicherung einer nachhaltigen Bioenergiebereitstellung. 339-353. pp. A fenntartható bioenergia-ellátás biztosításának igazgatási lehetőségei a regionális tervezés során.
· Jenssen, Till: Bioenergie – Möglichkeiten und neue Aufgaben für die Raumplanung. 355-367. pp. A bioenergia által kínált lehetőségek és új feladatok a területi tervezésben.
· Einig, Klaus: Kapazität der Regionalplanung zur Steuerung der Produktion und Nutzung von Biomasse. 369-389. pp. A biomassza-termelés és felhasználás irányításának területtervezési lehetőségei.
Német nyelvű cikkek!
Gazdaság - társadalom
Makszim Györgyné: A magyar megyék gazdasági fejlettségének összehasonlító elemzése a társadalmi folyamatok összefüggésében – In: Comitatus, 2011. 200. sz., 18-27. pp.
Egy térség gazdasági helyzetét, fejlődését a gazdasági tényezők mellett számos társadalmi folyamat is meghatározó módon befolyásolja (pl. foglalkoztatottság, munkanélküliség, demográfiai folyamatok, oktatás, egészségügyi és szociális helyzet), melyek alapvető területi differenciákat jellemeznek. A KSH adatok alapján készült összehasonlító elemzés a gazdasági helyzet és a társadalmi folyamatok közötti egyértelmű összefüggéseket vizsgálja, foglalkozik a változások következményeivel, a területi differenciáltság okaival, célzott elemzési területnek tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét.
Csalagovits István: Reflexiók a közigazgatási rendszer mikroregionális szintje „új” alkotmányosságához és régi konfliktusaihoz II. – In: Comitatus, 2011. 200. sz., 33-54. pp.
Összefoglaló elemzés történeti áttekintéssel az országos és regionális területfejlesztés állami intézményesüléséről, a területfejlesztési egységek kialakításának közigazgatási és nemzetközi vetületeiről, a tervezés és a megvalósítás mindenkori problémáiról, a VÁTI szerepéről.
Közlekedés
Segretai, Philippe: Transport collectif et mutation urbaines: au-delá des gradns projets – In: Urbanisme, 2011. 379. sz., 30-31. pp.
A tömegközlekedés és a közösségi közlekedés helyzetét tárgyalja a cikk Franciaországban, különös tekintettel a kötött pályás rendszerekre. A közlekedésfejlesztés helye és szerepe a politikai és a társadalmi gondolkodásban, a fejlesztés technológiai, finanszírozási és szociálpszichológiai határai.
Francia nyelvű cikk!
Forrás: Varju Zsuzsanna, Tóth Laura, Hámory Zsófia
VÁTI Nonprofit Kft., Dokumentációs Központ
