Az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység európai szintű vizsgálata

Az ESPON 2013 Program keretében futó a „Klímaváltozás hatásai a régiókra és a gazdaságra (ESPON CLIMATE)” című kutatási projekt zárójelentése május végén került benyújtásra az ESPON 2013 Program Koordinációs Egységéhez. A Dortmundi Egyetem Területi Tervezési Intézete (TU Dortmund IRPUD) által vezetett kutatás fő célja az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység területi különbségeinek európai szintű feltárása és térképezése volt. A sérülékenység elemzés az éghajlatváltozással szembeni kitettség és érzékenység, valamint az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodó képesség együttes értékelésén alapult.

Az éghajlatváltozásnak való kitettség vizsgálatához a COSMO éghajlati modell A1B forgatókönyv szerint előre jelzett klímaértékei biztosították az alapot. A kitettség mutatók együttes értékelése alapján öt, az éghajlatváltozás szempontjából hasonló jellemzőkkel rendelkező európai makro régió került lehatárolásra.

[1]

Éghajlatváltozási régiók Európában (Dél-Közép-Európa, Észak-Európa, Észak-Közép Európa, Mediterrán-térség, Északnyugat Európa)

forrás: ESPON Climate: Draft Final Report

Az éghajlatváltozással szembeni érzékenység vizsgálata során az épített környezet, a természeti környezet, a kulturális értékek, illetve a társadalmi és gazdasági rendszerek „éghajlatfüggő” jellemzőinek földrajzi eloszlását elemezték. Különösen nagy hangsúly került a gazdasági érzékenység területi jellegzetességeinek megismerésére. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás indikátorai a tudás és tudatosság jellemzőihez, a technológia fejlettséghez ,a műszaki infrastruktúra rendszerek állapotához és kiépítettségéhez, illetve az intézményekhez és gazdasági erőforrásokhoz kapcsolódtak. A projekt legfontosabb kimenete a kitettség, az érzékenység és az alkalmazkodó képesség jellemzőit egyaránt magába foglaló térkép, amely a NUTS3 térségeket 6 osztályba sorolva jeleníti meg az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység területi különbségeit.

[2]

A NUTS3 régiók éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége

(forrás: ESPON Climate: Draft Final Report)

A projekt keretében az európai szintű vizsgálatokkal párhuzamosan hét esettanulmány készült, amelyek nagyvonalakban követték az európai szintű területi kutatás tematikáját. Fő céljuk a metodika tesztelése, az európai szintű elemzések validálása és pontosítása, illetve módosítása volt. A hét esettanulmány egyike a Tisza vízgyűjtő esettanulmány, amelynek kidolgozásában a VÁTI TTÉI Térségi Tervezési és Területrendezési Irodája vezető szerepet vállalt. A tanulmány célterülete a vízgyűjtő által érintett magyarországi, romániai és szlovákiai NUTS3 térségek.

[3]

Tisza vízgyűjtő esettanulmány terület

(forrás: ESPON Climate Tisza vízgyűjtő esettanulmány)

Az esettanulmányban a sérülékenység elemzése során a hangsúly az árvízveszély várható változására, illetve az aszály és belvíz növekvő mezőgazdasági hatásaira került.

[4]

A Tisza vízgyűjtő NUTS3 régióinak sérülékenysége

(forrás: ESPON Climate Tisza vízgyűjtő esettanulmány)

A sérülékenység vizsgálatokat követően a tanulmány bemutatta a három érintett ország fontosabb, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodással (is) összefüggő stratégiáit és programjait, de emellett tervezői javaslatok is helyt kapnak a fejezetben.

A esettanulmány egyik fontos hozzáadott értéke, hogy a pán-Európai szinten használat COSMO éghajlati modell alapján előalított kitettség mutatókat a regionális éghajlat modellek segítségével validálta, bemutatva az előrejelzések nagyfokú bizonytalanságát.

A zárójelentés elfogadást követően a projekteredmények a www.espon.eu [5] honlapon lesznek elérhetők. A már elfogadott jelentések a http://www.espon.eu/main/Menu_Projects/Menu_AppliedResearch/climate.html [6]oldalon érhetők el.

Összeállította:

Schneller Krisztián

VÁTI Nonprofit Kft.

Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság