A Magyar EU Elnökség komoly hangsúlyt fektet a városfejlesztésre, a városok fenntartható fejlődésének kérdésére. Ebből kifolyólag az elnökség kiemelten fókuszál a klímaváltozás városokat érintő témakörére.
Az elnökség kezdeményezésére és koordinációjával, valamint számos európai ország és város közreműködésével elkészült a Klímabarát Városok című kézikönyv, amely a városok klímaváltozás elleni küzdelméhez kíván az európai tudásbázis szélesítésével hozzájárulni.
2011. első féléve az Európai Unió jövőjéről való gondolkodás szempontjából fontos időszak, hiszen a tavaly elfogadott EU 2020 Stratégia irányai alapján és az ötödik Kohéziós Jelentés eredményeire építve zajlik a jövő kohéziós politikájának meghatározása. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a városokkal kapcsolatban minél több releváns tudás segíthesse a városi dimenzió helyes megjelenítését a Kohéziós Politikában. Ugyanakkor az Európai Unió stratégiai céljainak sikeres megvalósításához alapvető fontosságú, hogy a különböző szereplők, köztük az európai városok önkormányzatai is megfelelő tudással rendelkezzenek teendőikhez, egyebek mellett a klímaváltozás elleni küzdelemben is.
A klímaváltozás és az erre adandó várospolitikai válaszok mára az integrált városfejlesztés egyéb kérdéseivel együtt az európai gondolkodás szerves részévé váltak, amit több dokumentum is jelez:
-
A 2007-ben elfogadott
Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról hangsúlyozza az integrált városfejlesztési politika kialakításának szükségességét, melynek célja koordinálni a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjait, miközben a fenntarthatóság általános témakörén belül a klímaváltozás kérdését is kiemelten kezeli.
-
A francia elnökség idején, 2008-ban Marseille-ben megrendezett városfejlesztésért felelős miniszterek találkozóján született
Nyilatkozat három tématerülete közül az egyik egyértelműen szorgalmazza a klímaváltozás figyelembevételét a városfejlődéssel összefüggésben. E dokumentum felhívta a figyelmet a városok lehetséges szerepére a klímaváltozás kezelésében, a beruházások szükségességére e témakörben, továbbá szorgalmazza a tudás és tapasztalat cserét, a helyi energetikai, klíma- és közlekedéspolitika kialakítását és a várostervezés szerepét, a kompakt és fenntartható városok támogatását.
-
2010-ben a spanyol EU elnökség ideje alatt elfogadott
Toledói Deklaráció is kiemelt figyelemmel kezeli az integrált városfejlesztést és nagy hangsúlyt fektet az integrált szemlélet közös értelmezésének szükségességére. A miniszterek a Toledói Referencia Dokumentumban egyebek mellett környezeti vonatkozásban hangsúlyozták a metropolisz térségek és a városok szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.
-
Az
Európa 2020 Stratégia céljai között is szerepel a megújuló energiák jobb kihasználása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, az öko-hatékonyság előtérbe helyezése, melyek egyben a városklíma alakulását is befolyásolják.
A Klímabarát városok kézikönyvnek fő célja, hogy felhívja a figyelmet a városok éghajlatváltozáshoz való mitigációs és alkalmazkodási lehetőségeire és eszközeire, valamint számos jó tapasztalat és példa közzététele révén egyfajta útmutatóul is szolgáljanak. Lényeges szempont, hogy - az integrált megközelítést, a stratégiailag átgondolt beavatkozásokat igényelő eszközöket szem előtt tartva - kitér a könyv a városok fejlesztésének és működtetésének majd minden területére, a tervezéstől, stratégiaalkotástól kezdve a városszerkezet és infrastruktúra fejlesztés kérdésein át a katasztrófavédelem és egészségügy felkészítéséig. A kötet újdonsága az a megközelítés és szerkezet, amellyel az önkormányzatok által alakítható vagy befolyásolható eszközcsoportokat tekinti át a kézikönyv a városklíma kérdéskörének szempontjából. A kézikönyv szemléletében mélyen elkötelezett a különböző szektorok, alrendszerek és megoldások integrálása mellett. A klímatudatos integrált stratégiák kialakításához részletesebb, innovatívnak tekinthető módszertani segítség is megtalálható a kötetben.
A városi klímavédelem előmozdításában a kézikönyv csupán egy lépés a sok egyéb törekvés között. A témakörben már eddig is számos tanulmány, például módszertani dokumentum is született, amelyekre e kötet építeni tudott. Jelen kézikönyv egy további lépésként az eddigi eredményeket részben összegezve egy új struktúrában, a városi önkormányzatok eszközei felől közelítve mutatja be a városok lehetőségeit. Egyértelmű, hogy a klímaváltozás kezelésével kapcsolatos ismeretek napról-napra bővülnek. Éppen ezért fogalmazódott meg a szerzők részéről fontos célként, hogy a kiadvány bátorítsa a városi döntéshozókat a kötetben leírtak saját városuk viszonyaihoz történő adaptálására, fejlesszék azokat tovább, így maguk is járuljanak hozzá a klímaváltozás mérsékléséhez, és ahhoz, hogy a megfelelő adaptáció révén a változások ne veszélyeztessék az európai polgárok életminőségét.
A kézikönyv elsősorban a városok, városrégiók vezetése, a döntéshozók, a folyamatokat menedzselő tisztviselők, területi tervezők és az ő munkájukat támogató szakemberek számára készült. Emellett remélhetőleg a helyi közösségek, a klímavédelem és városirányítás ügyei iránt elkötelezettek számára is hasznos lehet. Valamennyi témakört európai városokból vett példák illusztrálják, és segítséget nyújt a további kutatáshoz is különböző nemzetközi együttműködések, tudáshálózatok bemutatásával, hasznos mellékletekkel. A készítők a széleskörű ismeretterjesztést is megcélozták ezzel a kiadvánnyal, hiszen az angol változatot kifejezetten nemzetközi terjesztésre szánták. A magyar változat 2011 második felére várható és csakúgy, mint ez a kiadvány, szintén ingyenesen, elektronikusan lesz elérhető.