Egyéni Hild János-díj 2011, Köztérmegújítási Nívódíj 2011, a Hild János-konferencia eredményei

Egyéni Hild János-díj 2011

 

A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről nevezte el a Hild János-díjat, amelyet az urbanisztika terén elért kimagasló elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerése érdekében adományoz. Az 1968-ban alapított Hild János-díjjal 1996 óta páratlan években az egyéni szakmai teljesítményeket ismerik el, páros években városok kapják az elismerést az urbanisztika területén végzett kiemelkedő munkáért.

 

Az egyéni Hild János-díj annak adható, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén kiemelkedő tudományos, tervező vagy gyakorlati szakmai eredményt ért el. 2011-ben három, az urbanisztika területén kiemelkedő személyiség kap egyéni Hild János-díjat.

[1]

 

1. Dr. Lukovich Tamás építő- és építészmérnök

 

Lukovich Tamás (1957) hat évig tanított Sydneyben az Új-dél-walesi Egyetemen, jelenleg a Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Karának oktatója. Volt a MUT társasági igazgatója, majd alelnöke; jelenleg a Pro Régió Ügynökséget vezeti. Lukovich két évtizeddel ezelőtt egy tervezésfejlesztési munka keretében (VÁTI) kidolgozott egy gyakorlati útmutatót a városi környezet érzékenységét figyelembe vevő környezeti kapacitás tervezési módszerére. Az általa vezetett tervezői csoport elkészítette a Közép-Magyarországi Régió Stratégia Tervét és Struktúra tervét, amely az első olyan fejlesztési dokumentum volt Magyarországon, amely az EU strukturális alapok metodikájának megfelelően készült. Vezetésével épült fel a Közép-magyarországi régió fejlesztési ügynöksége. Több könyv szerzője, illetve szerkesztője, legutóbb az Urbanisták című tévé-portrésorozat szerkesztőjeként ismerhettük meg.

 

2. Dr. Locsmándi Gábor építészmérnök

 

A 69 éves,Ybl Miklós-díjas és Pro Regio-díjas Locsmándi Gábor az urbanisztikai felsőoktatásban végzett több évtizedes munkájáért kapta az elismerést. Locsmándi aBME Építészmérnöki Karának elvégzése óta a Városépítési Tanszéken (ma Urbanisztika Tanszéken) tanít. Oktatói munkája mellett az első két évtizedben elsősorban településrendezési tervek készítésében vett. A Városkutatás Kft. munkatársaival együtt 1994-ben részt vett a főváros közigazgatási rendszere korszerűsítésére vonatkozó tanácsadó munkában, 1996-tól folyamatosan közreműködött a Budapest fejlesztési koncepcióját készítő szakértői csoportban, a 2003-ban elfogadott koncepció egyik szerzője volt. 2004-ben irányításával fejezték be a tanszéken azt a kutatómunkát, ami áttekintette és elemezte az elmúlt 15 év hazai településtudományi kutatásait és részletes javaslatot adott az elkövetkező évek legfontosabb kutatási témáira. Jelentős kiegészítésekkel újra megírta az ő koncepciója alapján megvalósuló ferencvárosi rehabilitáció immár 25 éves történetét.

 

3. Albrecht Ute településtervező

 

Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ügyvezető igazgatója a városrendezés tervezésének kimagasló és innovatív gyakorlásáért érdemelte ki a díjat.

Ute vezető településrendezési tervezőként számos fővárosi és vidéki településrendezési terv tervezőjeként vált elismert szakemberré. Meghatározó szerepe volt a főváros Szabályozási Kerettervének elkészítésében, és Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályozásának a kidolgozásában is. Munkája széles skálán mozog, a klasszikus településrendezési tervezés minden szegmensét magába foglalva, így összevont és részletes rendezési tervek, településszerkezeti tervek, hatástanulmányok és tanulmánytervek készítése. Sokoldalú elméleti és gyakorlati tudásával a szakma meghatározó egyéniségévé vált, aki hisz a hagyományos, bevált értékek továbbvitelében, de ezzel párhuzamosan a folyamatos fejlődést, a megújulás képességét is fontosnak tartja.

 

 

Köztérmegújítási Nívódíj 2011

 

A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület 2009-ben alapított közös díját olyan települések, illetve városrészek kaphatják meg, amelyek élen járnak az értékőrző fejlesztési kultúra érvényesülésében, és az új értékek hagyományos értékek megőrzésével történő megteremtésének elősegítésében. A Köztérmegújítási Nívódíj a városképformáló, jelentős közterületek történeti szerkezeti rendjével és rangjával arányos megújításának elismerése.

A Magyar Urbanisztikai Társaság, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által delegált, valamint a Belügyminisztériumból és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől meghívott tagokból álló Bíráló Bizottság az idén két kategóriában egy-egy győztest hirdetett, és két-két pályázatot részesített dicséretben. Az idei díjakat május 12-én dr. Nyikos Györgyi, a NFM helyettes államtitkára, dr. Ónodi Gábor MUT-alelnök és dr. Nagy Gergely ICOMOS-Magyarországi elnök adta át Makón.

 

1., Városközpont, főtér kategóriában: Százhalombatta, Szent István tér rehabilitációja

[2]Az egykori „piszkos 12-höz” tartozó „szocialista város” megújulásának jelképesen és ténylegesen is kulcsfontosságú eleme az új főtér, amely méltán állítható példaként más, az „új városok” körébe tartozó hazai városok elé. A jellegtelen, sivár, monumentálisnak szánt, ám lepusztult főtér helyébe a kor minőségét tükröző, a meglehetősen heterogén térfalakhoz szervesen illeszkedő, annak elemeit koordináló, az intimitást is lehetővé tevő új tér jött létre a Karádi Gábor vezette térépítész csapat munkája nyomán, amit szervesen egészít ki a hozzá közvetlenül csatlakozó, Korényi András és Zoltai István vezetésével tervezett épületegyüttes is. A Szent István tér kiváló példát nyújt arra, hogy az egyedi, korszerű és az igényekkel összhangban álló megoldások kreatív alkalmazása messzemenően alkalmas a sematikus, korábbi várostervezési elvek hibáinak ellensúlyozására, az így létrehozott városi terek élettel való megtöltésére.

 

2. Lakókörnyezet közterei kategóriában: Nagykovácsi Főterének megújítása

[3]A tradicionális, inkább utcás jellegű falusi térszerkezet eredetileg nem törekedett főtér kialakítására, és eredeti állapotában Nagykovácsi főtere sem volt sokkal több egy útelágazás és egy buszforduló spontán kialakult együttesénél. Ilyen körülmények között kimagaslóan sikerült a BCE Kert- és Szabadtértervezési tanszéke tervezőinek a funkciót, a felhasznált anyagokat és az esztétikai szempontokat ötvözniük. A Főtér szintjének átalakításával, a támfalak szellemes alkalmazásával, a templom előterének megfelelő méretezésével, az útvonalak, a buszforduló áthelyezésével igen kellemes, jól használható tér jött létre. Az egyszerű falusi építészethez közel álló építőanyagok, a tégla alkalmazása korszerű, az adottságokhoz illeszkedő, egyben otthonos atmoszférát teremtett. A megújult tér mintaképül szolgálhat arra, hogy hogyan lehet olcsó, egyszerű és mégis hatásos megoldásokkal színvonalas környezetet teremteni egy újjáéledő faluban.

 

 

A zsűri az alábbi pályaműveket dicséretben részesítette:

 

Városközpont, főtér kategóriában:

1., Budapest, XIX. kerület, Kós Károly tér parkrekonstrukciója

A történelmi parkoknak a megváltozó követelményekhez való adaptálása kimagaslóan érzékeny feladata a városi közterek tervezésének. Az egykori pihenőparkból a Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft. munkájának köszönhetően többfunkciós városrészközponttá alakuló tér sokszínűségével, kulturált, igényes megoldásaival jól alkalmazkodik a műemléki jellegű városrész mai lakóinak igényeihez.

2., Pécs központjának megújítása

A nagyszabású kulturális városfejlesztés magját jelentő főtér az S73 Tervező iroda Kft. tervei alapján a teret teljesen átstrukturálva teremtett lehetőséget a közterületi találkozások, szabadtéri események, programok, rendezvények lebonyolítására. A kor szabadtér-építészeti trendjeit követő elegáns megoldásokkal operáló téralakítás a lakosságnak a tervezésbe való bevonására is kiváló példát mutat.

 

Lakókörnyezet közterei kategóriában

1., Miskolc, Szinva terasz kialakítása

Az egykori szocialista iparvárosnak a kulturális városrehabilitáció terén tett lépéseit zászlóshajóként reprezentáló eleme a Szinva terasz megújítása (tervező: Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft.). A mediterrán hangulatot idéző, fiatalos, új térmegoldások kiváló kapcsolatot teremtenek a város és a víz között, lehetőséget teremtve az intim hangulatú találkozásokra is.

2., Budapest, V. kerület, Szent István térhez kapcsolódó sétálóutcák

Budapest sokelemű és sokszínű köztereinek megújítása önmagában is sokféle, változatosságában is összehangolt megoldások alkalmazását igényli. A mintaszerűen megújított térhez kapcsolódó sétálóutcák közül az egyed&partner Kft. tervei alapján kivitelezett Zrínyi utca egyszerűségében is elegáns, hangulatos megoldása az archaizálás veszélyeinek elkerülésével szerethető közteret eredményezett.

 

 

A Hild János-konferencia eredményei

 

Szimbolikus jelentősége volt annak, hogy május 12-én, a Városkép, városimázs, városarculat című Hild János-konferencián, Makón adták át a Hild János-díjakat és a Köztérmegújítási Nívódíjat, mivel 2010-ben Makó nyerte el a megtisztelő díjat önkormányzatának az urbanisztikai szemlélete alapján, a helyi értékek megőrzésével megvalósított, esztétikus környezetalakításért, a település színvonalas fejlesztéséért, a településfejlesztésben, -üzemeltetésben, a környezeti értékek védelmében kifejtett közösségi részvételért.

 

Az országos szakmai tanácskozás fő témája a városmarketing és ennek kultúrája volt. A résztvevők áttekintették a magyar városok arculatának és imázsának összefüggésrendszerét, a legfontosabb aktualitásokat és a várható fejleményeket.

 

Megállapították, hogy mivel 2014-től a városfejlesztésre fordítható Európai uniós támogatások összege várhatóan drasztikusan csökkenni fog, az eddiginél lényegesen nagyobb szerep jut majd a különféle magán forrásoknak, ezeknek a magyar városok fejlesztésébe való bevonásához azonban az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítések szükségesek az önkormányzatok tervezési és kommunikációs munkájában.

 

Ehhez mind az önkormányzatok kommunikációs eszköztárának lényeges bővítése, annak tudatos és hatékony alkalmazása, mind pedig a településtervezés eszköztárának olyan újragondolása szükséges, amely a sokszereplős, megvalósulás-orientált, kommunikatív megoldások, tervek alkalmazását helyezi előtérbe az eddigi, inkább jogszabály-súlypontú tervezői hozzáállás helyett.

 

A tanácskozás résztvevőinek Novák István főépítész és Buzás Péter polgármester mutatta be a legfrissebb makói fejlesztéseket, többek között a Makovecz Imre által organikus stílusban tervezett új városi autóbusz-pályaudvart és az épülő "fokhagymakupolás" fürdőkomplexumot.

A makói konferencia egyike a MUT idei három nagy szakmai rendezvényének. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemre augusztusban Szombathelyen, a pécsi országos konferenciára pedig ősszel kerül sor.

 

 

Magyar Urbanisztikai Társaság

Budapest, 2011. május 17.

www.mut.hu [4]

1094 Budapest, Liliom utca 48.

Tel.: 215-5794

E-mail: mut@mut.hu

 

 

forrás:

Magyar Urbanisztikai Társaság