A Duna kínálta óriási gazdasági lehetőségek jobb kiaknázása érdekében az Európai Bizottság 2010 végén előterjesztette a Duna régióra vonatkozó átfogó stratégiát tartalmazó javaslatát, amely nyolc EU-tagállamot és hat más európai országot is érint.
A stratégia olyan konkrét kiemelt kérdésekre fog összpontosítani, mint például a hajózhatóság fejlesztése, a vízminőség, a biztonsági együttműködés és az idegenforgalmi lehetőségek. A stratégia további megvalósítása érdekében Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos Martonyi János magyar külügyminiszterrel 2011. február 3-án Budapesten bejelentette, hogy mely országok és régiók fogják a kiemelt kérdések terén végzett munkát koordinálni. E koordinátorok fogják a stratégia megvalósítását irányítani, amelyhez a többi érintett országgal és partnerrel - például nem kormányzati szervekkel - együttműködve munkaprogramot készítenek és finanszírozási lehetőségeket kutatnak fel. Eddig tizenegy kiemelt terület körvonalazódott. A stratégia célja, hogy az országok szorosan együttműködjenek, és új források felhasználása, új szabályok alkotása, illetve új intézmények létrehozása nélkül optimálisabban hasznosítsák a rendelkezésre álló EU-s forrásokat.
"A stratégia színesebbé és izgalmasabbá teszi a térségbeli együttműködést. Mélységes örömmel tölt el, hogy a régióban érintett minden uniós tagállam legalább egy kiemelt területnek a gazdája lesz és számos nem uniós tagállam is lényeges szerephez jut. A koordinátorok haladéktalanul megkezdik a stratégia végrehajtásának előkészületeit, azonosítják a legszükségesebb fellépéseket, hogy a régió mihamarabb felvirágozhasson és teljes mértékben kiaknázhassa gazdasági potenciálját. Meggyőződésem, hogy a stratégia nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy virágzóbb jövőt teremtsünk Európának ezen a részén. A javaslatunk ugyanis a legfontosabb kérdésekre, így a mobilitásra, az energiaügyre, a környezetszennyezésre, az innovációra, a munkahelyekre és a biztonságra helyezi a hangsúlyt" - nyilatkozta Johannes Hahn biztos a koordinátorok bejelentését megelőzően.
A Duna régió Németországtól Ukrajnáig terjed. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, az oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések koordinálatlansága, továbbá a környezetet fenyegető veszélyek.
A "makroregionális keretben" folytatott együttműködés célja, hogy a koordinációt hatékonyabbá tegye. E megközelítés lényege - amely a Balti-tengeri régióban már bevált -, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti.
Az együttműködésnek ezt a formáját számos területen alkalmazni lehet, legyen szó özönvízszerű áradások, a biodiverzitás és az élőhelyek tönkretétele vagy a csempészet jelentette problémákról. Új lehetőségeket is teremthet, hiszen a folyami hajózás javítása és a nemzeti energiapiacok összekapcsolása révén megelőzhetők a villamos energia, a tüzelőanyagok és a fűtőanyagok terén jelentkező ellátási problémák.
Noha a stratégiához nem rendeltek külön uniós finanszírozási forrást, különböző uniós programok révén a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek felhasználása - 2007-2013 között csak a kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára - hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A kiemelt kérdések koordinátorainak kijelölését követően már csak az Európai Tanácsnak kell júniusban jóváhagynia a stratégiát.
A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül:
· a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése),
· a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése),
· jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés),
· a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).
A stratégia néhány határidős célkitűzésre is javaslatot tesz (az erőfeszítések jobb összpontosítása érdekében):
· hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és közúti közlekedés összekapcsolódjanak 2020-ra,
· a teljes Dunára vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása - ami az árvízkockázatokról szóló irányelv szerint 2015-ben válik esedékessé - és ezáltal az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re,
· a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza,
· a régió minden uniós állampolgára számára széles sávú és nagy sebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra,
· a GDP 3 %-ának a kutatásra és fejlesztésre fordítása 2020-ra,
A kiemelt kérdések koordinátorainak egyik első feladata, hogy az említett célokat az egyes munkaterületeken legérdekeltebb országokkal elfogadják és finomítsák.
A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó átfogóbb célkitűzéseihez is.
Előzmények
A Duna régióra vonatkozó Európai Uniós stratégiában részt vevő országok: Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.
A Bizottság a stratégiát az Európai Tanács kérésére terjesztette elő. A tagállamok várhatóan a 2011 első félévére eső magyar elnökség alatt hagyják majd jóvá a stratégiát.
További információ:
A Duna régióra vonatkozó Európai Uniós stratégia
Kiemelt kérdések koordinációja
Adott esetben Bosznia és Hercegovina, valamint Montenegró is bevonható.
|
Kiemelt kérdés
|
Ország
|
|
1. A mobilitás és intermodalitás fejlesztése1
|
Belvízi hajóutak
Ausztria
Románia
Vasúti, közúti és légi közlekedés
Szlovénia
Szerbia
Érdekelt: Ukrajna)
|
|
2. A fenntartható energia használatának ösztönzése
|
Magyarország
Cseh Köztársaság
|
|
3. A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása
|
Bulgária
Románia
|
|
4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése
|
Magyarország
Szlovákia
|
|
5. Környezeti kockázatok kezelése
|
Magyarország
Románia
|
|
6. A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése
|
Németország (Bajorország)
Horvátország
|
|
7. Tudásalapú társadalom kialakítása (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével)
|
Szlovákia
Szerbia
|
|
8. A vállalkozások versenyképességének támogatása
|
Németország (Baden-Württemberg)
Horvátország
|
|
9. Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés
|
Ausztria
Moldova
|
|
10. Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése
|
Ausztria (Bécs)
Szlovénia
|
|
11. A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében együtt végzett munka
|
Németország
Bulgária
|
1 E kiemelt kérdés átfogó koordinációját is biztosítani kell.
(Európai Bizottság, sajtóközlemény, 2011. február 3.)
Forrás:
