Az energiahatékonyság és munkahelyteremtés, mint eszköz és cél viszonyulnak egymáshoz - hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár az Energia Másképp III. konferencián, Energiahatékonyság javítás és munkahelyteremtés című előadásában 2011. március 24-én, Budapesten. Közlemény.
Bencsik János kiemelte: Magyarországon adott egy leromlott állapotban lévő, és ennek következtében energiapazarló magán- és középület állomány, valamint 11 százalék feletti a munkanélküliség. A rossz állapotú épületek felújítása azáltal segíti elő a meglévő munkahelyek megőrzését és az újak létrejöttét, hogy csökkenti az átalakított ingatlanok fenntartási költségeit. A lakóépületek állapota aggasztó - hívta fel a figyelmet az államtitkár -, hiszen a 4,3 milliós épületállomány közel 70%-a korszerűsítésre szorul. A mintegy 820 ezer iparosított technológiával épült lakás "F", vagy gyengébb energetikai besorolású és az 1992 előtt épült családi házak állapota sem jobb - tette hozzá.
Az épületenergetikai kérdések vizsgálata során az éghajlatvédelem kérdésére is kitérve elmondta, hogy érdemi üvegházgáz kibocsátás csökkentést csak az erőművi, közlekedési és épület szektoron belül lehet elérni. Ez utóbbi viszont nemcsak tisztább környezetet és csökkenő rezsiköltségeket, hanem kellemesebb lakhatási, a közintézmények esetében pedig színvonalasabb ellátási feltételeket is biztosít, miközben arculatában is képes megújítani az épített környezetet - hangsúlyozta a járulékos előnyöket az államtitkár.
A zöldgazdaság-fejlesztés munkahelyteremtő hatásairól szólva Bencsik János kiemelte: a zöldfoglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha az energiahatékonyság, energiatakarékosság, alternatív és megújuló energiák alkalmazása, valamint a zöldipar és az agrárenergetika egyaránt megfelelő hangsúlyt kap. A felsorolt területek mindegyikének - különösen a vidéki térségekben - jelentős a foglalkoztatást növelő hatása. Az építőiparnak akár két évtizedig is biztos munkát jelentő épületenergetikai program 70-90 ezer új munkahelyet eredményezhet, melynek 60-70%-a az építőiparban, 30-40%-a pedig a kapcsolódó ágazatokban realizálódhat. A megújuló energiaforrások hasznosítása és a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági, ipari és K+F+I tevékenységek összesen szintén 70-90 ezer fő számára biztosíthatnak munkahelyet - mondta az államtitkár.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
forrás:
