Országos szint - Általános információk

Nyomtatóbarát változat

A területi célkitűzések megvalósításában különböző mértékben bár, de valamennyi szakpolitikának megvannak a feladatai. E célok megvalósításához, a területi szempontok érvényesítéséhez országos szinten valamennyi szaktárcától megkívánt a tértudatos gondolkodás és tervezés. Alapvető követelmény, hogy a kormányzat fejlesztéspolitikájának területi koordinációja megvalósuljon, továbbá, hogy az ország területi folyamatainak, a különböző programok területi hatásainak nyomon követése és értékelése megtörténjen.

 
1996-ban került sor a területfejlesztési és területrendezési törvény (Tftv.) elfogadására. A Tftv. célja a területfejlesztés és a területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítására, intézményrendszerének kialakítására, az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok meghatározására terjedt ki.
 
A Tftv. szerint a területfejlesztésnek és területrendezésnek jól körülhatárolt feladatai vannak, de az ország területileg kiegyenlített fejlődése érdekében összehangolt tevékenységként kell azokat értelmezni. A hatályos magyar jog szerinti terveket áttekintve azonban megállapítható, hogy a tervezés szintjei, a különféle tervek tartalmi és eljárási rendszere csak részben mutatnak konzisztenciát. Ezt a folyamatot az európai uniós csatlakozás tovább erősítette, miután a területfejlesztés fókuszterületei – a megyei szint gyengítésével – az országos, regionális és kistérségi szintek lettek, addig a területrendezési tervek országos, kiemelt térségi és megyei szinten készülnek és kerülnek elfogadásra.
 
A 2003. évi XXVI. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés az Országos Területrendezési Tervet (OTrT).  E törvény célja az volt, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét (tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére). Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.
 
2005-ben elfogadásra került – szintén az Országgyűlés által – az Országos Területfejlesztési Koncepció. A dokumentumban kijelölt decentralizált fejlesztési modellben meghatározásra került, hogy az országos (központi) területpolitikának az alábbi négyes funkciója kell, hogy legyen:
  • A szűkebb értelemben vett központi területfejlesztés, mely az ország egésze szintjén jelentkező legsúlyosabb térszerkezeti feszültségek oldását célozza, beavatkozása területileg szelektív és erősen koncentrált.
  • A területfejlesztési politika céljainak érvényesítése a szakpolitikákban, azok programjaiban, a szakpolitikák területi koordinációja.
  • A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló, regionális és kistérségi szinten működő intézmények tevékenységének koordinálása, minőségbiztosítása, munkájának szakmai támogatása, minőségbiztosítása.
  • A területfejlesztési politika kialakítása és érvényesítése az európai uniós együttműködésekben, az ország területi folyamatainak, a programok területi hatásainak nyomon követése, értékelése.

Ezeknek a feladatoknak az ellátást országos szinten – a területfejlesztési törvénnyel összhangban – az alábbi szervezetek biztosítják:

Az Országgyűlés a területfejlesztés és a területrendezés vonatkozásában elsősorban szabályozási és beszámoltatási feladatokat lát el. Meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait, és négyévente elfogadja a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesüléséről szóló jelentést. A területfejlesztési kérdésekkel az Országgyűlés huszonöt tagot számláló, Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága  foglalkozik.

A területfejlesztési törvény rendelkezésének megfelelően jött létre az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT), amely részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben. Az OTT az 1996. évi XXI. törvényben megfogalmazottaknak megfelelően jelenleg 24 szavazati jogú taggal működik.

A 2010-es választásokat követően jelentősen átalakult a területfejlesztés, mint szakterület Kormányon belüli pozíciója. Amíg korábban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz (NFGM) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM) tartozott mindennemű területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési feladat, addig jelen pillanatban négy minisztérium osztozik ezeken. A 2010. évi XLII. törvény alapján a Belügyminisztérium (BM) hatáskörébe került a területrendezés, településfejlesztés és településrendezés, a településüzemeltetés és az építésügy mindennemű feladatai. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felel a területfejlesztés stratégiai tervezéséért, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a fejlesztéspolitikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, továbbá a területfejlesztéséért, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pedig az agrár-vidékfejlesztéséért és annak támogatási rendszeréért. Az érintett miniszterek részletes szakpolitikai feladat- és hatásköréről a 212/2010. (VII. 1.) Kormány rendelet rendelkezik.

A szakmát érintő ügyekkel, feladatokkal a Belügyminisztériumon belül a Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság alatt működő egységek, az Országos Főépítészi Iroda, a Területrendezési és Településügyi Főosztály és az Építésügyi Főosztály foglakoznak. A Nemzetgazdasági Minisztériumon belül a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár alatt működő Területfejlesztési Tervezési Főosztály, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül a fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó Fejlesztési Koordinációs Főosztály és a Támogatáspolitikai Főosztály, a Vidékfejlesztési Minisztériumon belül pedig a vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár alá tartozó Vidékfejlesztési Főosztály foglalkoznak a szakmát érintő kérdésekkel.

A Kormány a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítására létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ). Összhangban a 2007-2013-as Európai Uniós programozási időszakban megvalósítandó operatív programok (OP) végrehajtásával, az NFÜ a Közigazgatási Reform Programok (Államreform OP és Elektronikus Közigazgatás OP) OP, a Környezet és Energia OP, a Gazdaságfejlesztési OP, a 7 Regionális Fejlesztési OP, a Humánerőforrás Programok (Társadalmi Megújulás OP és Társadalmi Infrastruktúra OP), valamint a Közlekedési OP irányító hatóságaként is működik. Fő feladataként közreműködik az operatív programok véglegesítésében, irányítja a programkiegészítő dokumentum kidolgozását, közreműködik az Európai Bizottsággal történő egyeztetésekben, részt vesz a költségvetési tervezésben, valamint a közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. 

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint kormányzati háttérintézmény jelentősen hozzájárul a területfejlesztési politika céljainak megvalósulásához. Legfontosabb feladatai a területfejlesztés és -rendezés tervezési és területi értékelési, hazai és nemzetközi kutatási feladatainak ellátása, a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátását támogató információs rendszer (TeIR) üzemeltetése, a Területi Együttműködési Programok (korábban INTERREG programok), az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci Hozzájárulás támogatásaival összefüggő tervezési és végrehajtási feladatok ellátása és a források szabályszerű felhasználása. Az intézmény az előző EU támogatási időszakban a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) közreműködő szervezeteként is működött, jelenleg a regionális operatív programok humánerőforrás-infrastruktúra fejlesztéseire vonatkozó intézkedéseinek, valamint az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív program közreműködő szervezete. Programmenedzsmenti tevékenységét 10 területi képviselete segíti.

A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100%-ban tartós állami tulajdonban lévő társaság, amelynek tulajdonosi jogait a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. Az intézmény leányvállalatai és országos hálózata révén közreműködik a Kormány területfejlesztési politikájának megvalósításában. A Holding országos és regionális fejlesztési társaságai közvetlen partnerei mind az önkormányzatoknak, mind a vállalkozásoknak a 2007-13 közötti EU-források felhasználásában. Segítséget nyújt a projekt-generáláshoz, a pályázatok komplett elkészítéséhez, a forrásigények összeállításához, a projektek teljes körű megvalósításához, valamint a szükséges képzések lebonyolításához.

Összeállította:
Brodorits Zoltán
VÁTI Nonprofit Kft. TTÉI