Tisza-térség

A Tisza-térség az Országos Területfejlesztési Koncepcióban
 

A Tisza-térség integrált fejlesztése a Kormány kiemelten kezelt komplex programjához, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez kapcsolódik. Az árvízi biztonság új típusú eszközökkel történő megteremtésén túlmenően az integrált program hivatott biztosítani a térségben, a komplex környezetgazdálkodási, terület- és vidékfejlesztési beavatkozások összehangolását, és egy új típusú tájgazdálkodás alkalmazását és meghonosítását, a Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztését a gazdaság versenyképessége, fenntartható fejlesztése és a környezeti hatások hatékonyabb kezelése érdekében. Kiemelt szerepet kap a térségben a vízháztartás biztosítása, a vízkészletgazdálkodás javítása és a magas szintű árvízvédelem, melyek a térség harmonikus fejlődésének alapfeltételei. A 2007-13 közötti időszak fejlesztései által érintett Tisza térség kiemelt kezelését alapvetően a következő problémakörök együttes, integrált megoldásának szükségessége indokolja:

  • Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT);
  • az árvíz, belvíz, aszály, vízhiány, és éghajlatváltozás csak integráltan kezelhető a Tisza árterén;
  • a vidékies térségek halmozódó társadalmi-gazdasági hátrányai;
  • EU társfinanszírozással sikeres beavatkozási lehetőség.

A Tisza térség integrált fejlesztésének alapvető célja a táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. Az árvízvédelemből következő és a tározó- és hullámtérrendezéshez kapcsolódó Felső- és Közép-Tisza menti térségekben az alábbi célok elérése szükséges középtávon:

  • a Tisza-menti térség mező,- és erdőgazdasági, táj- és vízhasználati rendszerének integrált kiépítése, fejlesztése, a kiegyensúlyozott táj- és vízgazdálkodás biztosítása és javítása;
  • az árvizek, belvizek és az aszályok hatásainak integrált módon történő megelőzése, az esetlegesen keletkező károk enyhítése. A belvíz és aszály elleni védekezési igényt tervszerű talaj- és belvízgazdálkodással kell csökkenteni. Az érintett szomszédos országokkal együttműködve a Tisza vízgyűjtő, területén kialakuló esetleges vészhelyzetek (árvíz, belvíz, szennyezések, haváriák) kialakulásának megelőzése;
  • a Tisza-térség védett természeti és kulturális örökségének megőrzése és hasznosítása – különös figyelemmel a sajátos alföldi tájképre – a holtágak rehabilitációjával és hasznosításával, biogazdálkodással, tájspecifikus élelmiszertermékek, valamint a hungarikumok előállításával, a hozzájuk kapcsolódó szaktudás, gazdálkodási kultúra és táji, népi, nemzetiségi értékek fenntartásával és a foglalkoztatás növelésével;
  • a Tisza-térség agrárgazdaságának átalakítása, mellyel az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer célterületévé válik, a területileg differenciált táji és ökológiai sajátosságoknak megfelelően. Az ártéri tájrehabilitáció megvalósítása a VTT által megnyíló lehetőség alapján. Ennek keretében az ártéri gazdálkodás hagyományainak újraélesztése; ökológiai rendszerhez és társadalmi adottságokhoz alkalmazkodó sajátos, diverzifikált agrárgazdasági és idegenforgalmi struktúra kialakítása;
  • a Tisza-térség külső, elérhetőségének javítása és a perifériális helyzetben lévő területeken a belső közlekedési kapcsolatok javítása (vasút, közút, kerékpárutak és folyami átkelések bővítése, fejlesztése);
  • Tisza-menti partvonal ökoturisztikai (kerékpáros, lovas, vízisport- és termálturizmus) fejlesztése a táj működőképességét nem veszélyeztető alap és speciális infrastruktúrák kiépítésével és felhasználásával, előnyben részesítve a megújuló erőforrások alkalmazását, valamint a környezetbarát és természetközeli eljárások fejlesztését;
  • a Tisza turisztikai, valamint személy- és teherhajózási lehetőségeinek – környezeti szempontokat integráló – megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt (kikötőfejlesztés, hajóépítés felélesztése);
  • foglalkoztatás javítása, az innováció lehetőségeinek előmozdításával, a térség tőkevonzó képességének növelésével, a hálózati termelési struktúrák kialakításával, a képzési (továbbképzési, szakképzési) programok indításával, gazdasági szereplők és tudáscentrumok közös információs hálózatának kialakításával és informatikai fejlesztéssel. Mindez a táji és természeti sajátosságok magas szintű figyelembevételével.
A Tisza mente

A Tisza-mente legfőbb küldetése, hogy váljon az együttműködés térségévé, ahol a természet, társadalom és gazdaság együttműködésével, az árterek rehabilitációjával és a folyó egészséges rendszerműködésének helyreállításával, a diverzifikált és magas multiplikációjú vidékgazdaság kialakításával, a sajátos agrár, helyi ipari-, idegenforgalmi struktúra megteremtésével, a periferikus helyzetből adódó hátrányok leküzdésével, a szubszidiaritás elvének kiteljesedésével, a környezetbarát fejlesztések ösztönzésével, a tartamos vízkészlet-gazdálkodással, a tradíciók kiterjesztésével, az identitástudat erősítésével, a képzettségi szint növelésével, a foglalkoztatási helyzet javításával, valamint a hálózatok fejlesztésével, belső és külső együttműködésekkel megvalósul a fenntartható terület- és vidékfejlesztés, amely:

  • a természeti örökség megóvását, működésének elősegítését tekinti alapnak, mert a program középpontjába a táji rendszerek működési törvényeihez és sajátosságaihoz való illeszkedést állítja, a természeti erőforrások gondoskodó, takarékos és fenntartható használatára int, a környezetbarát fejlesztéseket ösztönzi,
  • hagyományokon, identitástudaton, a társadalmi örökség ismeretén alapuló, mert egyszerre elégíti ki a térség lakosságának hagyományokra épülő életmódbeli, gazdasági és társadalomszervezési értékőrző igényeit, érdekeit, valamint az új iránti innovációs és fejlesztési törekvéseket, illetve épít a már meglévő lokális, Tisza-, és Alföld tudatra, és annak bővítésére, kiterjesztésére törekszik,
  • a működésének elősegítésére, fokozatosságra int, szerves fejlődést javasol és lassúbb ütemű fejlődést ígér, mert a fejlesztési tapasztalatok és összefüggések alapján nem határozhat meg egyetlen kitörési pontot a Tisza-mentére jellemző kényszerpályákról, hanem termelési lehetőség bővítést és kiegészítő tevékenységeket kínál a piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében, sikeres modellek, példaértékű teljesítmények támogatásával, elterjesztésével,
  • a periferikus helyzet leküzdetését szolgálja, mert a közlekedési, információs és kommunikációs hálózatok, szolgáltatások illetve a szociális háló együttes fejlesztésével képes biztosítani, hogy a periferikus térségekben élők is bekapcsolódhassanak a társadalmi és gazdasági folyamatokba,
  • integrált, mert ötvözi a terület- és vidékfejlesztés, környezetgazdálkodás (kiemelten a táj- és vízgazdálkodás) elemeit, valamint a különböző területi egységek (régiók, kistérségek, települések) kapcsolatainak fejlesztésére törekszik, a feladatok közös, együttműködő és hálózatos megoldására épít, egyúttal támogatja a határok átjárhatóságát a természeti és társadalmi integritás egyidejű fenntartása mellett.

forrás:
 
  • Készítette: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft, MTA RKK ATI, VIZITERV Consult Kft.
    Dátum: 2004
     
    A Tisza mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciójának elkészítése része a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez kapcsolódó vállalkozásnak, amely úttörő mind a döntéshozók, az ezt elrendelő Kormány, a Vásárhelyi terv (VTT) Tárcaközi Bizottsága és a Megbízó OVF részéről, mind az érintett lakosság és szakemberek részéről. A VTT paradigmaváltó koncepció árvízvédelmi és térségfejlesztési, tájhasználati szempontból egyaránt.
     
  • Készítette: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft, MTA RKK ATI, VIZITERV Consult Kft.
    Dátum: 2005
     
    A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról szóló 1107/2003. (XI. 5.) sz. kormányhatározat 2. pontja alapján készült.
     

  •  
    Tisza River Basin Analysis 2007 Summary Report - A call for action ICPDR International Comission for the Protection of the Danube River There is much to be proud of in the Tisza River Basin - including unique cultures, rare flora and fauna, a rich supply of natural resources and the waters of the Tisza River itself.But it is the cooperation between the five Tisza countries - Ukraine, Romania, Slovakia, Hungary and Serbia - that make the protection of these assets possible.

  • Románia, Ukrajna, Szerbia, Szlovákia és Magyarország ismerik a Tisza gyönyörű és a veszélyes arcát is. Megtapasztalják a belvíz, az árvizek, az aszályok, a földcsuszamlások, az erózió, ipari katasztrófák és a mezőgazdasági eredetű szennyezések káros következményeit. Ezeknek a problémáknak a kezelése a Tisza-menti országoktól komoly, elszánt együttműködést kíván.

     


  • A Tisza-vízgyűjtő a legnagyobb a Duna mellékfolyóinak vízgyűjtői közül (157.186 km2). A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója (966 km), árvíz idején a második leghosszabb (a Száva után). A Tisza vízgyűjtő területén elhelyezkedő országok együttműködési egyezményt kötöttek a Tisza-vízgyűjtő integrált vízgazdálkodásáról.