Tisza-térség

A 2007-13 közötti időszak fejlesztései által érintett Tisza térség kiemelt kezelését alapvetően a következő problémakörök együttes, integrált megoldásának szükségessége indokolja:

• Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT);
• az árvíz, belvíz, aszály, vízhiány, és éghajlatváltozás csak integráltan kezelhető a Tisza árterén;
• a vidékies térségek halmozódó társadalmi-gazdasági hátrányai;
• EU társfinanszírozással sikeres beavatkozási lehetőség.

A Tisza térség integrált fejlesztésének alapvető célja a táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. Az árvízvédelemből következő és a tározó- és hullámtérrendezéshez kapcsolódó Felső- és Közép-Tisza menti térségekben az alábbi célok elérése szükséges középtávon:

• a Tisza-menti térség mez,- és erdőgazdasági, táj- és vízhasználati rendszerének integrált kiépítése, fejlesztése, a kiegyensúlyozott táj- és vízgazdálkodás biztosítása és javítása;
• az árvizek, belvizek és az aszályok hatásainak integrált módon történő megelőzése, az esetlegesen keletkező károk enyhítése. A belvíz és aszály elleni védekezési igényt tervszerű talaj- és belvízgazdálkodással kell csökkenteni. Az érintett szomszédos országokkal együttműködve a Tisza vízgyűjtő, területén kialakuló esetleges vészhelyzetek (árvíz, belvíz, szennyezések, haváriák) kialakulásának megelőzése;
• a Tisza-térség védett természeti és kulturális örökségének megőrzése és hasznosítása – különös figyelemmel a sajátos alföldi tájképre – a holtágak rehabilitációjával és hasznosításával, biogazdálkodással, tájspecifikus élelmiszertermékek, valamint a hungarikumok előállításával, a hozzájuk kapcsolódó szaktudás, gazdálkodási kultúra és táji, népi, nemzetiségi értékek fenntartásával és a foglalkoztatás növelésével;
• a Tisza-térség agrárgazdaságának átalakítása, mellyel az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer célterületévé válik, a területileg differenciált táji és ökológiai sajátosságoknak megfelelően. Az ártéri tájrehabilitáció megvalósítása a VTT által megnyíló lehetőség alapján. Ennek keretében az ártéri gazdálkodás hagyományainak újraélesztése; ökológiai rendszerhez és társadalmi adottságokhoz alkalmazkodó sajátos, diverzifikált agrárgazdasági és idegenforgalmi struktúra kialakítása;
• a Tisza-térség külső, elérhetőségének javítása és a perifériális helyzetben lévő területeken a belső közlekedési kapcsolatok javítása (vasút, közút, kerékpárutak és folyami átkelések bővítése, fejlesztése);
• Tisza-menti partvonal ökoturisztikai (kerékpáros, lovas, vízisport- és termálturizmus) fejlesztése a táj működőképességét nem veszélyeztető alap és speciális infrastruktúrák kiépítésével és felhasználásával, előnyben részesítve a megújuló erőforrások alkalmazását, valamint a környezetbarát és természetközeli eljárások fejlesztését;
• a Tisza turisztikai, valamint személy- és teherhajózási lehetőségeinek – környezeti szempontokat integráló – megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt (kikötőfejlesztés, hajóépítés felélesztése);
• foglalkoztatás javítása, az innováció lehetőségeinek előmozdításával, a térség tőkevonzó képességének növelésével, a hálózati termelési struktúrák kialakításával, a képzési (továbbképzési, szakképzési) programok indításával, gazdasági szereplők és tudáscentrumok közös információs hálózatának kialakításával és informatikai fejlesztéssel. Mindez a táji és természeti sajátosságok magas szintű figyelembevételével.”