Duna-mente

A Duna mente az Országos Területfejlesztési Koncepcióban
 
A Duna mente (Duna menti kistérségek, beleértve a Duna-Tisza-közi Homokhátság teljes területét is) fenntartható fejlesztése:
  • a magyarországi Duna szakasz rehabilitációja, összhangban az európai követelményeknek megfelelő hajózóút biztosításával, a közlekedés környezetkímélő rendszerének kialakításával,
  • A Duna és környezete által kínált erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosításának kialakítása, a mezőgazdaság, a halászat, az erdő-és vadgazdálkodás, az ökoturisztikai- és infrastruktúrafejlesztés összehangolásával;
  • az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek javítása összhangban az ökológiai célokkal;
  • a Duna-mente természeti és kulturális értékeinek, területeinek, tájainak, biodiverzitásának megőrzése, a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indítása.
A Duna mente fenntartható fejlesztése
 
A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi útja, egyben a VII. transz-európai közlekedési folyosó. A magyarországi Duna szakasz és közvetlen környezete megóvása, rehabilitációja, adottságainak és értékeinek jobb hasznosítása hozzájárul a Duna-menti települések biztonságos és fenntartható fejlődéséhez, valamint a kelet-közép-európai integrációhoz.
 
A Duna-mente fenntartható fejlesztése az európai jelentőségű ökológiai, közlekedési tengely integrált programokkal történő hasznosítását jelenti, amelyben kitüntetett szerep jut a komplex tájgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, területfejlesztési és vidékfejlesztési beavatkozásoknak. A fejlesztések alapjaként és a biztonságos működtetés érdekében – az EU Víz Keret Irányelvének megfelelően – biztosítani kell a jó ökológiai állapot fenntartása érdekében a folyam és mellékágai rehabilitációját, a térség természeti területeinek, tájainak, természeti értékeinek, Natura 2000 területeinek és biodiverzitásának megőrzését, és javítani szükséges a vízkészlet-gazdálkodási és árvízvédelemi rendszerek hatékonyságát. Az ökológiai szempontokkal összhangban lehetővé kell tenni a tájhoz alkalmazkodó, tájba illő terület- és vidékfejlesztést, javítani kell a folyami hajózás feltételeit. Ennek érdekében a következő célok elérése kívánatos:
  • a VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként az európai követelményeknek megfelelő, hajózóút biztosítása, a környezetkímélő, közlekedési formák és fenntartható, a Duna mente térségei közötti kapcsolatokat javító közlekedési és logisztikai rendszerek kialakítása;
  • a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával a Duna által meghatározott táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése;
  • a Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épül, hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával;
  • a Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelő rehabilitációja, a Duna fő-és mellékágai közötti élő kapcsolat biztosítása, a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása;
  • a Duna-mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, Natura 2000 területeinek a megőrzése, fenntartása a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok kialakítása, a biodiverzitás megőrzése;
  • a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása;
  • az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek kiépítése, megerősítése, és ezek összehangolása az ökológiai célokkal és a hajózhatósági feladatokkal;
  • az EU Transz-Európai Hálózat fejlesztési koncepciója Duna rendezésre vonatkozó előirányzatai alapján a hazai Duna rendezési koncepció kialakítása. A dunai államok közötti együttműködésen alapuló vízgyűjtő, tervek elkészítése 2008-2009-re;
  • a Dunai Információs és Segélyhívó Rendszer (DISR) továbbfejlesztése.
 
Kapcsolódó anyagok:
 
  • A 97/2005 (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról kijelölte az országosan kiemelt térségeket, többek között a Duna mentét is. A kiemelt térség sajátos problémáinak egységes, az adminisztratív határokon átívelő kezelését számos szakterület indokolja - az ökológiai folyosó, az árvíz- és környezetvédelem, a stratégiai vízkészletekkel való gazdálkodás, valamint a közlekedési tengely szerep, és nem utolsó sorban a turizmus - regionális meghatározottsága és rendszerszerű kezelést igénylő jellege miatt.
     
    Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztési Főosztály
    Témafelelősök: Sárdi Anna (VÁTI)
    Tervezők: Dálnokiné Devecseri Anikó, Faragóné Huszár Szilvia, Illés István, Hamar József, Majorné Vén Mariann, Páhy Anna, Schneller Krisztián, Tornyánszki Éva, Vaszócsik Vilja, Dr. Darabos Ferenc, Baj Gabriella, Dr. Rácz Tamás (küldő szakértő, ÖKOPLAN GIS Kft)
    Dátum: 2008
     
  • A Dunában rejlő lehetőségek kiaknázása több évszázados múltra tekint vissza, de az akkori tervek csak részben valósulhattak meg. Az Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) most lehetőségét teremt a határokon átnyúló, széles körű együttműködésre, a Duna térségének egységes fejlődésére. Az EU Bizottság felhívásával újabb, jelentős szakaszához érkezett az Európai Duna Régió Stratégia tervezése.
     
    A szakmai füzet a készülő Európai Duna Stratégia tervezési folyamatának újdonságait mutatja be 2010. február 21-ig bezárólag. Az NFGM tájékoztatója az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, valamint hazai szakmai tanácsadó testületek állásfoglalásait és elképzeléseit mutatja be.
     
    Szerkesztők: Dr. Cs. Pavisa Anna, Kulcsár Gábor
    Megbízó:Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
    Dátum: 2010



  • A Vízügyi és Környezet-védelmi Központi Igazgatóság koordinálásával a vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi ágazat szakemberei már dolgoznak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésén, melynek kidolgozására nem csak az Európai Unió előírása kötelez minket, de az ebben foglaltak alapjaiban határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyeket vizeink védelme és fenntartható használata érdekében meg kell tennünk.


  • Az Együttműködési Egyezmény a Duna-folyó védelméért és fenntartható használatáért (röviden Duna Védelmi Egyezmény) képezi a Duna-vízgyűjtő területén a határon átnyúló, együttműködő vízgazdálkodás jogi alapját. Az Egyezményt 1994. június 29-én írták alá Szófiában, és 1998-ban lépett hatályba. Az Egyezményt 11 folyómenti ország írta alá: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Moldova, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna, valamint az Európai Közösség.